Vulkáni kőzetek tüze? Dűlőtúra és bor mustra Tállyán
Abaúj-Zemplén geotúrák, Kövekből született történetek
Az elmúlt hetek költözési káosza után most egy kicsit kifújtuk magunkat. A jó borhoz nélkülözhetetlen a jó termőhely, főleg ha annak az alapja vulkáni kőzet. Így Tokaj-Hegyalja felé fordítottuk iránytűnket és inspiráló hétvégét töltöttünk el a T3 - Tokaj Drei borászat vendégeként Tállyán. A meghívás apropója a szeptemberben megrendezésre kerülő Kerekdomb Fesztivál volt. A borászat tulajdonosai a blogunk állandó követői közé tartoznak. A posztok alapján úgy gondolták, hogy a fesztivál alatt szervezett dűlőtúrájukat jó lenne a geotúráink ismeretterjesztő tartalmával kombinálni. Végigjártuk a borászat minden dűlőjét, próbáltuk megfejteni az egyes területek egyedi, terroir jellegű sajátosságait. Most ennek az együtt gondolkodásnak az első keresztmetszetét olvashatjátok.
Tállya: Európa mértani középpontja
Tállya a Tokaji borvidék nyugati oldalán elhelyezkedő, nagy tradíciókkal bíró egykori mezőváros. Ha végigsétálunk a főutcán egyre több felújított épület próbálja hansúlyozni ismét a település borvidéken és a turizmusban betöltött szerepét. További érdekes jelző az Európa Mértani Középpontja cím, amely egy 1992-es felmérés eredményéhez kapcsolódik.
Haladjunk is tovább a földtani-földrajzi jellemzők irányába. A táj kőzeteinek kialkulása a mintegy 10-12 millió ével ezelőtti vulkáni működéshez kapcsolódik. Ezekről írtunk korábban, röviden annyit, hogy egy nagy robbanásos szerkezet, a Szerencs-kaldera szegélyén járunk. A kitörési felhők anyaga pedig több riolittufa terítési egység formájában rakódott le vízi-szárazföldi környezetben. A kaldera peremén elég sok lávakőzetet riolitot, dácitot és andezitet találunk. A képet színezi még a hévforrások, gejzírek működéséhez kapcsolódó kovaüledékek, kemény kvarcitok megjelenése. Az új olvasók kedvéért linkeltük a korábbi kőzetes-ásványos posztokat. Ezekben bőven van információ, azok számára akik hozzá akarnak olvasni a témához. A vulkáni működés befejezódése után hosszú eróziós szakasz kezdődött, amely során az éghajlat változásával több lepusztulási felszín jött létre. Ezeket különböző magasságokban találjuk. Az idősebb felszínek még melegebb éghajlaton képződtek (340-380m, 240-280m tszf magasság). Ez alatt már a fiatalabb jégkorszak lejtősíkjai következnek, amelyekbe szép számmal vágódnak be bozótsorokkal jelzett eróziós árkok.
A T3 / Tokaj Drei borászat
A borászatot három egyetemi barát alapította, ennek is köszönhető az érdekes “németes” névadás. A termelési, borászati és forgalmazási feladatokat felosztva egymás között próbálnak kiváló minőségű, a fogyasztói szokásokhoz igazodó borokat készíteni. Ennek első lépése volt a megfelelő termőterületek kiválasztása, amelyeknek csak egy részét találjuk Tállyán. Telepítéseik vannak Rátkán a Közép-hegyen, valamint a Tokaji-hegy löszös Teleki-dűlőjében is.
Dűlők, szőlők, kőzetek
A szombati napon a termőterületek nagy részét végigjártunk. Kezdésként a fesztiválnak nevet adó Kerek-domb mellett kapaszkodtunk fel, ahol a borászat legnagyobb táblája a Görbe névre hallgató dűlőben található.
Itt már messziről fehérlett a hegyoldal, amely sekélyebb termőréteg alatt a riolittufa kőzet jelenlétére utalt. A sorok között pedig azt láttuk, hogy a finomabb, agyagosabb frakció rovására durvább szemcseméretű mátrix jelenik meg. Ehhez pedig a lejtőfolyamatok a magasabb térszínekről fagyaprózódással keletkezett nagyobb (~0,5m) andezitblokkokat és riolittörmeléket kevertek még hozzá.
A kánikula a hétvégén sem akart mérséklődni, így dél körül a Közép-hegyet elérve már nagyon sütött a fejünkre a nap. Mivel ez az év is hasonló, igazán átéreztük miért jutott olyan mostoha sors a 2022-es telepítésnek. Alul a hegylábi területen kisebb a lejtőszög. A finomabb, agyagos-kőzetlisztes frakció nagyobb aránya mellett, kevesebb a durvatörmelék. Ami viszont előbújik az bizony kemény, mállásra nem nagyon hajlandó gejzírüledék, kvarcit. A sorok itt is jó hosszan kapaszkodnak a hegylábfelszín magasabb részei felé, amely azt mutatja, hogy a dűlő mikroklimatikus adottságainak függvényében érdekes termőhelyi sajátosságokkal lehet számolni.
A végére maradt a nevezetes Tokaji-hegy déli oldala, a Szarvas és Teleki dűlők. Hiába a vulkáni alap itt bizony több méter vastag finomszemcsés jégkorszaki üledék, a lösz a talajképző kőzet.
A vízgazdálkodásban jellemző szélsőségek itt a finomabb szemcseméretnek köszönhetően kevésbé jelentkeznek. Hiába melegszik át a lösz jobban, mégis a szemcséken megtapadó nedvesség egyenletesebb utánpótlást biztosít. Ezt a szőlő nagyobb levéltömege mellett a sorok között megjelenő nád is bizonyítja. A jóval melegebb mikroklímának köszönhetően a növény fejlődése akár több héttel is megelőzi a tipikus tállyai területeket.
Kóstoljuk is meg amit láttunk!
Minden borászat mögött van egy határozott irányvonal, egy filozófia amit közvetíteni akar. Ha ez változatos termőhelyekkel is párosul, azzal sokkal több színt tud megmutatni. A T3 honlapján megtaláljuk a teljes választékot, ahol részletesen jellemzik boraikat. Mindent megtudhatunk az ízekről, illatokról és savakról. A száraz tételek mellett kínálnak édes szamorodnit és késői szüretelésű sárgamuskotályt is. Az utóbbinál termőhelyként talán nem meglepő a Teleki-dűlő löszös terroirja.
A szőlőkben tett geotúra során azt láttuk, hogy a lejtőviszonyok még egy-egy dűlőn belül is elég intenzíven változnak. Ez hatással van az alkotók (humusztartalom, kőzettörmelék stb. ) egymáshoz viszonyított arányára, a mikroklímára és a vízháztartásra is. Meredek részen durvul a törmelék, szélsőséges esetben kibukkan az alapkőzet, ahol a szőlőnk jobban fog “szenvedni”. Ezekből is látható ha egy borászat ilyen változatos területeken dolgozik a Tokaji borvidék mint átfogó “brand” mennyire különböző adottságokat foglal össze.
Tállya egyedibb karakteréhez a borvidéken belül hozzátartoznak a markánsabb savak és a bor ízében aromájában nehezebben megfogható tulajdonság az úgynevezett “ásványosság”. Egy kicsivel másabb a helyzet a lösz területekkel. Itt talán kevésbé hangsúlyosak az előző jegyek, ami mellett inkább várhatunk majd gyümölcsös, illatokban, aromákban gazdag karaktert. Ezek részletes jellemzését viszont meghagyjuk a borszakíróknak.
Finomságokat, illatokat és ízeket azonban mi is szeretünk felfedezni. Így hétvégénket a Rózsa Pincészet borainak kóstolása foglalta keretbe. A választás nem volt véletlen, hiszen a T3 TokajDrei és a Rózsa pincészet is aktív partner a Tállya-Szántó Szőlőszomszédok borászati kezdeményezésben. A Kerekdomb fesztiválon is lesz egy közös borkóstolós programjuk. Mi így kaptunk egy teljesebb képet arról, hogy miért is különlegesek Tállya környékének szőlőtermelő területei és borai.
Köszönjük a hétvégét. Szeptemberben pedig T3 TokajDrei és az Abaúj-Zemplén geotúrák közös dűlőtúrája a Kerekdomb körül, egyenesen fel a Görbébe .
A következő geotúrára azonban nem kell szeptemberig várni. Találkozunk jövő héten a 2. Telkibányai Ásványbörzén. Részletek a honlapunkon.
Gyere velünk geotúrázni és támogasd a tudományos ismeretterjesztést!
Az Abaúj-Zemplén geotúrák blog egy debreceni geográfus házaspár projektje, ahol a geológia-földtudományok témaköréből, teszünk közzé bejegyzéseket. A blogon nincs fizetős tartalom, de támogatásaitok hozzájárulnak, hogy a túraszervezés mellett tartalomszolgáltatásunk is folyamatos legyen.
Támogatni kétféleképpen tudsz minket, amit előre is köszönünk.
1. Előfizetés itt a substack-n, minimális összege havi 8 dollár.
2. KO-FI (Buy a coffee) oldalon meghívhatsz minket egy virtuális kávéra. Egy csésze gőzölgő fekete mellett a blogírás is könnyebben megy.