Köszönjük az eddigi érdeklődést, tegnap a feliratkozók száma meghaladta a 150-et. Az utolsó, kicsit nehezebb olvasmánynak számító kőzetes-magyarázós poszt pedig 200 megtekintés fölött jár.
Így az elején, jöjjön néhány szolgálati közlemény. Már eddig is igyekeztem azonos időpontban megjelentetni a heti posztokat (kivétel a múlt heti nemzeti ünnep), ezután is marad a szerda esti időpont. Mikor ezt olvassátok, már az Aggteleki-karsztról tartunk az Országos Kéktúrán a Cserehát irányába. Az aktuális túrákhoz kapcsolódó fotós posztokat a facebookon tesszük közé. Így volt ez a hétvégi geotúra után is. Ha kíváncsiak vagytok, miből születnek történetek nézzétek meg a többi bejegyzést is.
Még maradt “riolittufás” történetünk, de most egy másik kőzet részletesebb bemutatása következik. Ez pedig az andezit. Az Andok hegységről elnevezett kőzetre közepes SiO2 tartalom alapján (56-63%) semleges jelzőt is használják (bazalt= bázisos, dácit, riolit=savanyú). Jellemző vulkáni formái a szabályos vulkáni kúpok. Hol találunk ilyeneket? A Csendes-óceán medencéjét körbeveszi az ún. tűzgyűrű (Ring of Fire), amelyet intenzív vulkáni működés jellemez.
Ennek oka, hogy az óceáni kőzetlemez a kontinentális (pl. Dél-Amerika) alá bukik és megfelelő mélységet elérve megolvad. A keletkezett szilikátolvadék hosszú utat tesz majd meg, amíg felszínre jut. Közben összetétele is megváltozik (több SiO2, gáztartalom) és heves robbanásos kitörésekkel vagy lávafolyások formájában vulkáni kúpokat épít majd. Ezeket nevezzük rétegvulkánoknak, amelyek az emberek többsége számára a tipikus, látványos vulkáni formát jelentik. Ilyen a japánok szent hegye a Fuji, bár ennek anyagában bazalt, andezit, dácit egyaránt megtalálható. Jellegzetes andezites vulkánokat találunk Új-Zélandon. A Ruapehun forgatták a Gyűrűk ura trilógia több jelentét. Sauron lakhelye (Mount Doom) is andezites vulkáni kúp. Helyi, maori elnevezése a kissé nehezen kiejthető Mt. Ngauruhoe. Utóbbiakat egy nemzetközi vulkanológiai konferencia terepbejárásán 2019-ben volt szerencsém a helyszínen is megtekinteni.
Kicsit közelebbi példaként szintén gyakori kőzet a belső kárpáti vulkáni ív hegységeiben. Ezen sétáltok a Dunakanyarban, a Börzsönyben, a Mátrában, de az Északkeleti és Keleti-Kárpátok vulkáni tagjaiban is jellemző (Vihorlát, Gutin, Kelemen-havasok, Hargita). Bár ezek kora változó (16 millió évtől 1-1,5 millió évig), felszínfejlődésük közös jellemzője, hogy a pleisztocén időszak (jégkor) hideg időjárása jelentősen átformálta az andezites sziklafelszíneket. A tetőrégiókban sok kifagyással keletkezett sziklaalakzat jött létre. Ezek között nagy számú természetes vagy épített kilátópontot találunk. A stratégiailag fontos helyeken pedig gyakran erődítéseket hoztak létre.
Ma is a Zemplénben fejezzük be virtuális sétánkat. Itt a legnagyobb tömegű andezitet egy nagy vulkáni központ erózió által jelentősen átformált kráterének (átmérő 6-8 km) környezetében találjuk. Ez a regéci kaldera, amelynek köríves peremére egyedülálló panoráma tárul elénk a felújított vár Öreg-tornyából. A kis Rákóczi Ferenc egykori hajléka viszont egy dácit lávadóm maradványain ül, de erről majd a dácitok bemutatásánál bővebben lesz szó.
A vulkanizmus végén az utolsó lávaárak ennek a kráternek a pereméről indultak el északi irányban, mintegy 11-12 millió évvel ezelőtt. Ma túra útvonalak fűzik fel az ezekből kialakult fagyaprózta kőbástyákat. Ilyen a Nagy-Péter-mennykő, Pengőkő, Sólyom-bérc. Aki esetleg járt már erre, annak ismerős lehet még a Kerek-kő. Itt a kőzet vöreses színe is elárulja, hogy ez bizony riolit. Az andezit felhasználása kevésbé látványos (zúzott kő, ágyazati kő), de működő kőbányái annál inkább. Erről is érkezik majd poszt a közeljövőben.