Telkibánya: ipartörténet és vulkanológia egy helyen
Abaúj-Zemplén geotúrák, Kövekből született történetek
Kevés olyan települése van a Tokaji hegységnek, ami ilyen nagy számú és változatos földtudományi értékeket hordoz, mint amennyit Telkibányán találunk. A hétvégi rendhagyó geotúránk nem a szokásos vadregényes szurdokos, hegyremászós hosszús, hanem egy kényelmes falusi séta. A heti posztot ehhez igazítottuk, és ezzel lehet egy kicsit előkészülni, hozzáolvasni.
Pár évvel ezelőtt jelentettünk meg egy az Észak-Zemplén földtudományi értékeit átfogóan elemző tanulmányt, azzal a céllal, hogy megrajzolhatóak legyenek a geoturizmus számára fontos célterületek. Minden élettelen természeti (pl. kőfejtők, feltárások, források stb.), települési, kultúrtörténeti táji értéket (üveghuta, múzeum, tájház) adatbázisba rendeztünk. Majd ezek összesítése és többszempontú elemzése (pl. tudományos feldolgozottság, turisztikai jelentőség stb) után kaptunk egy térképet. Ezen kirajzolódtak azok a területek, ahol az értékek nagyobb területi koncentrációban jelentkeznek.
Az egyik ilyen terület Telkibánya lett, ahol a település közvetlen környezetében bemutatható értékek száma jelentősen meghaladja az átlagot (sötétkék szín). Nem véletlenül lett tehát a hétvégi geotúra helyszíne. Hasonlóan kiemelkedik még Vágáshuta környéke, ide majd egy gravel-hegyikerékpáros túrára várjuk az érdeklődőket augusztusban. A térképen bőven vannak még bemutatható geo látnivalókban gazdag célterületek (Hejce, Füzérradvány), így nem nehéz kitalálni mely településeket vesszük majd célba túráinkkal a közeljövőben. Bár linkeltem a folyóiratot a tanulmány sajnos nem open access formában jelent meg. Aki szeretné elolvasni, annak el tudom küldeni.
Már a címer is beszédes
Telkibánya, ahogyan a neve is mutatja a középkori nemesfémbányászat legjelentősebb központja volt a hegységben. Az aranygombos jelző szinte egybeforrt a település nevével. Olyannyira, hogy a bányászok a település címerében is megtalálhatók.
Az arany és ezüst készletek mennyisége azonban elmaradt a mai szlovákia területén elhelyezkedő bányákkal (Selmecbánya, Körmöcbánya) összehasonlítva. Így a kezdeti felfutást követően (14-15. század) hosszú szünet következett. A bányászatot a Mária Terézia alatti újranyitás sem tudta növekedési pályára állítani. De lett mellette újabb iparág, hiszen az Érc- és ásványbányászati múzeum épülete más szempontból fontos ipartörténeti emlék. 1825-ben a Kánya-hegyi bányák környezetében feltárt kaolin lelőhelyre települve itt alapították meg a helyi porcelángyárat. Ez később a Hollóházi Porcelánmanufaktúra egységei közé integrálódott. Az itt készült jellegzetes kőedényeket és porcelánokat, és persze a bányászat történeti emlékeit megtaláljuk a múzeumban. Ezekről bővebben augusztusban, az Aranyásók geotúrán lesz szó.
A templomdombi vulkán
Ilyen gazdag ipartörténeti múlt mellett nem véletlen, hogy a terület a geológusok érdeklődését is felkeltette. Az első feljegyzések a 18. század végéről származnak (Fichtel 1891). Majd 1860-ban Ferdinand Richthofen volt az, aki a „telkibányai vulkán” riolittípusait ismertette. Elkülönített itt folyásos és litodos riolitokat, valamint több perlitváltozatot (szferolitos, obszidiános, tiszta perlit). Ezekről korábban részletesen volt szó, a linkekre kattintva elérhetők a korábbi posztok. De a riolitos lávadómok épülését hevesebb robbanásos kitörések előzték meg mintegy 12 millió évvel ezelőtt. Az ezekből lerakódott riolittufákat pincékben, és a patakvölgyek feltárásaiban lehet majd szemügyre venni a túra során. Ezeket az elmúlt évtizedekben jópár hazai kutató is vizsgálta. A teljesség igénye nélkül: Herman Margit, Székyné Fux Vilma, Perlaky Elvira, Liffa Aurél, Scherf Emil, Gyarmati Pál, Zelenka Tibor, Scherf Emil. Pár évvel ezelőtt olasz kollégákkal közösen publikáltunk a telkibányai lávadómokról és riolittufákról egy tanulmányt a vulkanológia vezető nemzetközi folyóiratában (sajnos ez sem open access, kérésre küldöm). Az ábraanyag (egy része) már nyomtatva várja, hogy a kövekből született történetekhez felhasznájuk a geotúrán.
Tehát a Templomdomb nemcsak a középkori történelmi emlékek (erődtemplom, Szent Katalin ispotály) miatt fontos helyszín, hanem az ipartörténetben és a földtudományok születése során is fontos szerepet töltött be.
Ezeket a történeteket fogjuk a hétvégén kicsit részletesebben is elmondani. Aki szeret kőzeteket kalapálni szép gyűjteményt hozhat össze a nap végére. A túrára itt lehet még jelentkezni. Gyertek minél többen.