Perlit, a tűzből és vízből született kőzet
Abaúj-Zemplén geotúrák, Kövekből született történetek
Hát akkor vissza a kőzetekhez, és következik a perlit. Elsőként, honnét származik az elnevezés? Ha közelről megnézzük, kis gömböket látunk a kőzetben, amelyeket ha kézzel megpróbálunk morzsolni gyöngyökre esnek szét. Erre utal a kőzet neve (pearl=gyöngy). A Kárpát-medencében elsőként Jens Esmark használta az elnevezést (1798), a korábban már bemutatott Lebuj (Tokaj-Bodrogkeresztúr között) feltárás anyagára. A Zemplénben a helyiek békasónak is hívták.
Tényleg obszidiánból?
Igen abból. Nehéz elképzelni, de a szürke perlitünk a fekete vulkáni üveg vízfelvételével alakul ki. A riolitos láva kb 700 °C fok alá hűlve dermed meg. Ha a környezetben víz van jelen, meg is kezdődik annak a szövetbe történő beépülése. Egy vízbe ömlött lávánál egyértelmű a jelenléte és sokáig csak ezzel a folyamattal tudták értelmezni a keletkezését. Ott vannak még azonban vulkáni kürtőt alkotó, vízzel telített kőzetek (üledékek, vulkáni tufák). A láva lassú mozgása során onnét is jelentős mennyiségű víz diffúziójára számíthat.
Hogyan képzeljük ezt el?
A szilikátolvadék apró tetraéderek láncaként képzelhető el, ahol a középen elhelyezkedő sziliciumot négy oxigén veszi körbe. A vízfelvétel során ezek az ≡Si-O-Si≡ komplexek felbomlanak és ≡Si-OH csoportok jönnek létre. A szövetbe került víz mennyisége változó. Néhány tized százazaléktól indulva az átlag kb. 3-5%. Minél lassabb a hűlés, annál hatékonyabb a vízfelvétel. Az eredeti obszidián mennyisége folyamatosan csökken. A végén már csak apró magok maradnak, míg a körülöttük lévő anyag már a hagymahéjszerűen fellevelesedő perlit. A legnagyobb víztartalmat az lávák külső részén találjuk, amelynek hólyagos (horzsás) szivacsra emlékeztető szerkezete nagyobb felületen tudja a vizet megkötni. Itt gyakoriak az 5% fölötti értékek is.
Miért jó ez nekünk?
Mert kaptunk egy környezetbarát ipari nyersanyagot, amely a Magyarhoni Földtani Társulat szavazásán elnyerte az „Év nyersanyaga 2016” címet. A zempléni hutákban évszázadokon keresztül üvegeket készítettek belőle, a telkibányai múzeumban és Vágáshuta település címerében is találkozhatunk ezekkel.
De a nyers perlit egyébként így önmagában nem sok mindenre használható. Építkezésre nem jó, nem fagyálló – szétesik. Ahhoz, hogy széles körben használt nyersanyag legyen az építőipari technológia 20. századi fejlődése kellett. A perlitből hevítéssel készített nyersanyag ugyanis kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik.
Duzzasztani, de minek?
Nézzük meg, hogyan lesz a perlitből ipari nyersanyag. Tehát a vulkán üvegünk 2-5% szerkezeti (kötött) vizet tartalmaz. Az 1930-as években orosz (nem brit) kutatók rájöttek, hogyha magas hőmérsékletű kemencébe kerül az anyag, a szövetbe került víz 800-1200°C fokon gőzzé válik. Ez a gőz az eredeti térfogat 6-20 szorosára fújja fel a szemcséket, amelyek a kukoricához hasonlóan kipattognak. A végeredmény egy nagyon könnyű, porszerű anyag, amelynek súlya mindössze 100g/l körüli. Összehasonlításképpen eredeti tömör kőzet sűrűsége 2300g/l. És az ipar vevő rá: készül a hőszigetelő beton, habarcs, vakolat. Beltérben mehet a padlóba, födémbe, hisezn a perlites hőszigetelés nem éghető. Ráadásul a rovarok, rágcsálók sem élnek vele. Jó a páraáteresztő képessége, penész nem telepszik meg rajta. Ha ezt használod, nehezebben melegszik fel a tetőtér. Ezek mellett kiváló természetes talajjavító anyag is. Amit még fontos megjegyezni, hogy a duzzasztás nem a bányában (kicsit nagy lenne a térfogat a szállításhoz), hanem a felhasználási helyek környékén történik. A kitermelés után a helyszínen csak a megfelelő szemcseméretre őrlés és szárítás történik.
A perlit nagyhatalom.
Magyarországon egy két kisebb előfordulástól eltekintve kizárólag a Tokaj-Zempléni hegyvidéken találjuk meg. Ott a Pálháza-Telkibánya-Háromhuta települések közötti terület adja a legnagyobb tömeget. Az itt művelésben álló két bánya a világ! perlit kitermelésének jelentős részét adja (7%). Európában még Görögország jelentős termelő (ők a világelsők), de megtaláljuk még Szlovákiában, Török és Örményországban is.
Zárásképpen, a hétvégén tehát geotúra és sziklamászó piknik Sárospatakon (ha lemaradtál, olvasd el az előző posztot). Ha a perlittel szeretnétek közelebbről is megismerkedni az utolsó tavaszi geotúránk május 11-én szombaton, Telkibányáról indul (jelentkezés itt).
