Somló: szőlő, terroir és geológia
Abaúj-Zemplén geotúrák, Kövekből született történetek
A héten ismét jelentősen nőtt az új feliratkozóink száma, így a sok zempléni tartalom után egy kicsit univerzálisabb témát kezdünk el boncolgatni. Ez pedig a vulkánok és a bor kapcsolata. Ehhez pedig keresve sem találhatnánk jobb helyszínt, mint a múlt heti terepmunka egyik bazalt tanúhegyét, a Somlót.
A bazalt jellemzőit egy korábbi kőzetes posztban leírtam és az ember tájban betöltött szerepét hangsúlyozva, már ott is a borral zártam a mondanivalót. Nézzük meg mit találunk hazánk legkisebb borvidékén!
Bazalttakaró az üledéken
A dunántúli bazaltokon sok magyar vulkanológus dolgozott és dolgozik jelenleg is. Nekem pedig ha már a bor és kőzet kapcsolatról van szó, akkor Tokaj-Hegyalja miatt mindig is a riolitokhoz húzott a szívem. Most is kicsit kívülállóként, a vulkáni kőzetek kormeghatározása miatt keveredtem át a Dunántúlra.
Magát a Somlót és más hasonló bazaltsapkás tanúhegyeket (pl. Badacsony) megnézve morfológiai szempontból két fő egységet tudunk elkülöníteni. Az alsó szélesebb “szoknya” részt és meredekebb tetőrégiót.
Ez a morfológiai különbség a felépítő kőzetanyagban is megjelenik. A hegylábi anyagot a Pannon-beltó feltöltődéséhez kapcsolódó agyagos-homokos üledékek (Újfalui Formáció) alkotják, amelyek folyótorkolatokban, kisebb öblökben, mocsarakban rakódtak le. Ősmaradványokban meglehetősen gazdagok, a Congeria kagylókhoz kapcsolódik a balatoni kecskekörmök legendája.
Tehát ezek adják az alapot, erre ömlött rá a bazaltláva mintegy 3,5 millió évvel ezelőtt. Ha a klasszikus, déli oldalról nézzük onnét feltűnő az oszlopos elválás. Ezek a több méter átmérőjű oszlopok valószínűleg az egykori vulkáni kürtő környezetét kitöltő lávatóban, lassú hűléssel szilárdultak meg.
Az északi oldalon, a somlói vár környékén kicsit másabb kőzeteket találunk. Itt ugyanis robbanásos működés nyomait lehet felfedezni. A hólyagos bazaltsalak, a bazalttufa egy fiatalabb salakkúp épülésének a bizonyítékai. Ha nem zártátok be a kőzetes posztot ott szép salakkúpokat láthattok az Eifel-hegységből (Németország) és a Kanári-szigetekről (Lanzarote).
A tanúhegy kialakulásához szükség volt még az erózióra, amely az üledékes kőzeteket átmozgatta, lehordta. A bazalttakaró azonban (részben) védelmet nyújtott a lepusztulástól, így alakítva ki a mai tájképet.
Somlói borvidék
Hazánk legkisebb történelmi borvidékén kb. 1100 ha szőlőt találunk, amelynek mintegy a fele áll aktív művelés alatt. Jellegzetes művelési szerkezete viszonylag kis parcellákból, szőlőteraszokból, bazaltból készült támfalakból, présházakból áll.
Az évszázadok során nagyon szigorúan szabályozott termőhelyi kultúra alakult ki, amely a helyi termelők és birtokviszonyok védelme mellett már ekkor igyekezett az élővilágra is hangsúlyt fektetni. Tiltották a fák engedély nélküli kivágását, a ragadozómadarak zavarását (fontosak voltak a seregélyek ellen), a föld parlagon hagyását. Sajnos a 19. század második felében pusztító filoxéra vész itt is komoly károkat okozott, amely jelentős fajtacseréhez és minőségromláshoz vezetett. Nem kedveztek a borvidéknek a második világháborút követő társadalmi-gazdasági változások sem. Az elaprózódó birtokokon minden kontroll nélkül folyt a termelés. Ezt a rendszerváltás óta megszületett új szabályozási rendszer igyekszik a történelmi hagyományoknak megfelelő mederbe terelni.
Terroir
A borok egyedi jellemvonásait nagyon sok tényező befolyásolja. Ezen belül a termőhely, mint egyedi területegység megkülönböztetése természetesen Franciaországhoz kötődik. A Burgundi borok egyediségét már a 14-15. században igyekeztek a talaj és az éghajlat kölcsönhatásának eredményeként értelmezni. De ha megnézzük a földrajzi adottságokat ennél jóval több tényezőt kell figyelembe venni. Fontos a talajképző kőzet, az ásványi összetétel. A domborzat nem csak a lejtésviszonyokat jelenti, hanem az égtáji kitettségnek köszönhető mikroklimatikus adottságokat is. Persze ott lesz maga a növény, a szőlőtőke. És akkor még nem beszéltünk művelésről, az évszázados termelési gyakorlatról, borászati technológiáról pincékről, hordókról. Szóval nagyon bonyolult rendszer és annak eldöntése, hogy mely tényezők dominálnak egy adott bor karakterében tényleg a szakemberek feladata. Ezt fejezi ki az a szakmai definíció, amely a Bor és Piac hasábjain jelent meg.
A szőlészeti-borászati terroir fogalma, olyan területre utal, ahol jelen van a meghatározható fizikai és biológiai környezet, ehhez társul az alkalmazott szőlőtermesztési és borászati technológia közötti kölcsönhatások ismerete, mely biztosítja a területre jellemző és megkülönböztethető termékek készítését.
Ennek a történetnek a geológiai vonatkozásait kutatja a GeoTerroir kutatócsoport, amely Dr. Pál-Molnár Elemér (Szegedi Tudományegyetem) vezetésével az év elején alakult meg. Ebbe a vulkanológiai és a földtudományi értékvédelmi vonatkozások (az ún. geo-örökség) kapcsolódása révén én is meghívást kaptam.
Első tanulmányunk a Ménes-Magyarádi borvidékhez (Aradhegyalja, Románia) kapcsolódik. Aki hallott már a “vörös aszú”-ról, ismeri a Kadarkát, Fekete leánykát (Balla Géza borászat) az tudja miről van szó. A későbbiekben erről is lesz bejegyzés. De most vissza a Somlóra!
A somlói terroir
Az eddigiek alapján nézzük meg melyek lesznek a Somló legfontosabb jellemzői. Ehhez fontos információkat találunk a Nagy-Somlói borvidék védett eredetű borairól címmel megszületett FVM rendeletben.
Kőzet: bazalttufa, bazalt, homokos-agyagos üledékek, lösz és nyirok. Vulkáni eredetű kőzet változatokat csak a magasabb régiókban találunk, a hegylábon az üledékek dominálnak.
Települések: Borszörcsök, Doba, Somlójenő, Somlószőlős, valamint Somlóvásárhely Szőlő: „Somlói védett eredetű bort” furmint, hárslevelű, juhfark, olaszrizling, továbbá tramini szőlőfajtákból lehet készíteni.
Védett eredetű bor olyan szőlőültetvényről szüretelt szőlőből készülhet, amelynek tőkeszáma legalább 5000 db/ha, továbbá az ültetvényen a tőkék távolsága legalább 0,6 m. Az ültetvényeken az alábbi művelésmódok használhatóak: bak, alacsony és középmagas kordon.
Ezenkívül természetesen szabályozzák még a termésmennyiséget (dűlőjelölésű védett bor: 77 q/ha) és a cukorfokot (dűlőjelölésű védett bor: 19,0 MM°). De előírás vonatkozik a préselési technológiára is.
Egyedi szőlőfajtája a juhfark, amely nevét hosszúkás, hengeres fürtjeiről kapta. Régi magyar fajta, amelynek teljes termőterülete mindössze 200 ha, ebből 105 ha kapcsolódik a Somlóhoz (a borvidék 20%-a). Aki ismerkedni szeretne a heggyel és a borokkal, mindenképpen kezdje a Somlói borok boltjában.
Itt egy nagyon jó áttekintést kaphatunk a jelentősebb borászatokról és az általuk készített borokról. Ez alapján neki indulhatunk a hegynek és felfedezhetjük a terroirhoz kapcsolódó egyedi ízeket, illatokat, hangulatokat. Kisebb termelőkhöz is érdemes bekopogni, hiszen a Somlói Borúton nagyszámban fogadnak látogatókat. Ezenkívül fedezzük fel a Kitaibel Pál tanösvényt, ne hagyjuk ki a Somlói-várat, sétáljunk fel a kereszthez. Jó időben szép panoráma fogad majd a Szent István kilátóból. Minél több időt töltünk itt, annál jobban érezzük ennek a különleges hegynek a hangulatát!
Zárásképpen ismét az újonnan érkező olvasókhoz szólok. Ezzel a bejegyzéssel is láthatjátok milyen tartalom várható és hogyan épülnek fel a posztok. A fő tartalmakat a geotúrák mellett, a kőzetek, a kultúrális örökség (ez a poszt is oda lesz sorolva) és ritkábban a kerékpáros témakörök képviselik. Gyakran utalunk vissza korábbi posztokra (mint most a bazalt kapcsán), ez rövidíti a bejegyzést és kevesebb az ismétlés. Néha az angol nyelvű blogról is jön crosspost (vulkanológia).
A blogon nincs fizetős tartalom, de ha érdekesnek találod a bejegyzéseinket megköszönjük ha támogatsz minket. Ezekből a geotúráink eszközparkját bővítjük, amit előre is köszönünk.