Bazaltokkal zárjuk a sort
Abaúj-Zemplén geotúrák, Kövekből született történetek
Így a tavasz végére egy lávakőzetünk maradt, amiről még nem esett szó. Ez a bazalt, amely sok tulajdonságát tekintve elég távol áll a riolitoktól. SiO2 tartalma csak 45-52%, amely mellé nagy FeO, MgO, CaO és TiO2 tartalom társul. Ennek megfelelően ásványos összetétele is különbözik, amelyben olivin, piroxén és a plagioklász lesz a meghatározó. Lávája nagy hőmérsékletű (1100-1250 °C) a dácitokkal, riolitokkal összehasonlítva kevésbé viszkózus. A finomszemcsés lávakőzetek színe fekete, homogén. A hólyagosabb, salakos változatok oxidáltabbak, barnás-vöröses színűek. Gyakran tartalmaz a szilárd földköpeny anyagából felszakított zárványokat. Ezeket könnyű megismerni zöldes színükről, amelyet az olivin ásvány jelenlétének köszönhető.
Természetesen jártam bazaltvulkánokon (ahogy a képekből is látszik), de a mélyebb kapcsolatot nem nagyon erőltettem. Egy fekete bazalt vagy a változatos rajzolatú riolitok? Na ugye. Két dolog van, amiért meg tudok bocsátani a bazaltnak az a badacsonyi olaszrizling és a somlói juhfark. De erről majd később.
Merre induljunk bazalt nézőbe?
A bazalt az a kőzet, amellyel az átlag vulkánrajongó leghamarabb találkozik. Izland jelenleg is a hírek középpontjában van, néhány hét szünet után ismét kitörés várható. La Palma szigetén (Kanári-szigetek, Spanyolország) 2021-ben három hónapig tartott a Cumbre Vieja vulkán működése. Olaszországban az Etna aktivitása kisebb-nagyobb szünetekkel szinte folyamatos. Hasonló a helyzet a Hawaii- szigeteken.
A Kárpát-medence földtörténetében is jelentős bazalt lávaömlésekkel találkozunk. Idősebbek a Balaton felvidék, a Kisalföld és Salgótarján környékének lávái (8-2 millió év). Jóval fiatalabbak az erdélyi Persány-hegység salakkúpjai, ahol az 1 millió éve kezdődött vulkanizmus 680 ezer éve ért véget. Legfiatalabb bazaltot a környéken viszont Szlovákiában találjuk, a Pútikov vŕšok kora 450 ezer év.
Folyik, robban, van itt minden
A bazalt vulkanizmus formakincse elég sokszínű. Kezdjük az egyszerű lávafolyásokkal, amelyek központi kráterből vagy hasadékvulkáni tevékenység eredményeként egyaránt elindulhatnak. Felszínük elég változatos, megtaláljuk a fonatos kötéllávákat és az érdes, salakos ún. a’a felszíneket.
A lávafolyások megszilárdulása során a külső részek lehűlése mellett, belül az olvadék tovább mozog. Az utánpótlás megszűnésével a csatorna kiürül és lávabarlang jön létre. Az óceán középi hátságok mentén párnalávák a jellemzőek. Az elhúzódó vulkáni működés termékei a lávamezők. Lassan felépülő nagyformája pedig a lapos morfológiájú, szétterülő pajzsvulkán (pl. Hawaai).
A robbanásos működés termékei a salakkúpok, tufagyűrűk. Ezeket kisebb robbanások vagy lávaszökőkutas működés építi. Izlandról nagyon szép drónfelvételeken látható, hogyan is néz ki az ilyen kitörés. Itt gyakoribb lesz a vöröses, oxidált láva. A kúpok alakja az uralkodó szélirány miatt gyakran aszimmetrikus (pl. Kanári-szigetek). A két működés (láva+robbanás) együttes előfordulásaként a salakkúpon, tufagyűrűn belül létrejöhet lávató. Ha a lávató a tufagyűrűn belül megszilárdul, a puhább kőzetek lepusztulása tanúhegyeket hoz létre. Ezek legszebb példányait a Balaton-felvidéken találjuk (Badacsony, Szent György-hegy, Somló), ahol a bazalt elválása gyakran oszlopos.
Víz és magma
Ha a vulkáni működés során a víz kiemelkedő szerephez jut, akkor hidrovulkáni (freatomagmás) kitörésekről beszélünk. A víz és a szilikátolvadék kölcsönhatásként bekövetkező robbanás jelentős (nem csak magmás) anyagot terít szét. Az így felnyílt vulkáni csatorna azonban egy negatív forma, amit később víz tölthet fel. Ezek lesznek az ún. maar tavak, amelyek közül Európában nagyon szépek a németországi Eifel hegység tómedencéi.
Igyunk valamit a végére
Akartam még írni néhány gondolatot a turizmusról, de a Substack jelezte, hogy már így is hosszú lett. Így a végére már csak a bor maradt. Ha a bazalt vulkánjainkat magunk elé képzeljük, nehéz a szőlősorokat kihagyni belőle. Ez oly annyira igaz, hogy az egyes kúpok híres borok névadói is lettek egyben. A Badacsony és Szent György-hegy az olaszrizling hazája. A kissé elkülönülő Somló hazánk legkisebb borvidéke és az egyik legősibb szőlőfajtánknak, a juhfarknak termőhelye. Tehát így a kőzet sorozat végére érve bontsunk ki egy üveg vulkáni vidékről származó bort és gonduljunk arra, hogy a vulkanizmus nélkül mennyi mindennel lennénk szegényebbek. A vulkáni kúpok, várak, kőfejtők, az építő és díszítőkövek, szőlők, borok, pincék és még sok minden más emlékeztet minket arra, hogy sok millió évvel ezelőtt milyen erők működtek és az emberiség hogyan formálta, alakította a kultúrtájat maga körül az évszázadok során.
