Na ez tényleg durva lesz!

Abaúj-Zemplén geotúrák, Kövekből született történetek

A homokkövek után nézzük meg hogyan keletkeznek a (leg)durvább üledékes kőzetek. Ide soroljuk a 2 mm-nél nagyobb szemcseméretű üledékeket, de fogjuk látni ez tényleg csak a minimum. Bizonyos körülmények között, akár köbméteres tömbök is leszakadhatnak és továbbsodródhatnak a törmeléklavinákkal.

Durvaszemcsés törmeléklavina üledékek (DAD) a Taranaki vulkán könyezetében (Middleton Bay, Új-Zéland). DAD= debris avalanche deposits.

Breccsák, konglomerátumok, agglomerátumok

Tehát a durva törmelékes üledékes kőzeteinkben 2 mm-nél nagyobb szemcséket találunk. Ha ezek alakja a sok ide-oda lökődéstől és ütközéstől lekerekített, akkor konglomerátumról beszélünk.

Miocén konglomerátum kvarc kavicsokkal a Mátra északi oldalán (Parádsasvár).

Ha a szögletes törmelék szállítás híján úgy marad, breccsát kapunk. Ezek gyakran tektonikus elmozdulási síkok (vetők) mentén jönnek létre. Ott mondjuk tényleg nincs sok hely a mozgásra.

Metamorf kőzetek breccsája a Francia Alpokban.

A kérdést lehet tovább bonylítani. Ha az anyagban vulkáni kőzetek dominálnak, akkor agglomerátumról és vulkáni breccsáról beszélünk. A tengerparton abráziós konglomerátum keletkezik, a jég által szállított durva üledék pedig a moréna.

A szállítás

A szemcsék alakja tehát jól mutatja mennyit mozgott az anyag. A breccsák esetében keveset, gyakran szinte semmit. A konglomerátumoknál van idő arra, hogy a szemcsék élei eltűnjenek. A szállításért kezdetben, amikor a törmelék létrejön alapvetően a gravitáció a felelős. A képen szereplő durva kavics is így hullott rá kifagyás után a gleccser felszínére.

Törmeléktakaró (felszíni moréna) a Mer de Glace gleccseren (Franciaország-Svájc).

Majd előbb-utóbb lesz szállítőközeg, amivel felgyorsul a mozgás. A gleccserből is olvadékvíz lesz, nem meglepő, hogy a folyóvízek a szállításért felelős legfontosabb tényezők. Az anyag tengerbe érve sem kerül teljes nyugalomba. A kontinentális talapzat peremén tengeri zagyárak mozgatják majd tovább az anyagot. Az eddigiek alapján is jól látható, hogy a külső erők nélkül nem nagyon lenne üledékképződés. Azért, hogy az olvasó ne vesszen el az információk és szakkifejezések “tengerében” , kicsit földrajz óra jellegűen végigmegyünk az egyes környezeteken.

Érdekesebb üledékképződési környezetek

A gleccser

Vegyünk kabátot és induljunk neki a hó és a jég világának. A jég csiszoló hatása nagyon sok üledéket termel és ezek elég változatos helyeken tudnak felhalmozódni. A jégtakaró alatt a fenékmoréna, előtte a végmoréna, a falak mentén az oldalmoréna. Ha két gleccser egyesül az oldalmorénákból középmoréna lesz. A felszíni morénát már láttuk. Az Alpok gleccserei a klímaváltozásnak köszönhetően nagyon gyorsan olvadnak. Nem meglepő, hogy sok olyan helyen is találunk gleccser üledéket, ahol a jégnek már nyoma sincs. Ilyenkor a meredek kőzetfalakat szegélyező durva törmelék az árulkodó

Gleccser már sehol, de az oldalmoréna ott maradt (Alpe d'Huez).

A csupasz kőzetfelszíneken pedig keressünk jég által vágott gleccserkarcokat.

Gleccser karcok (Alpe d'Huez) de a háttér sem rossz.

A folyóvíz

Evezzünk kicsit melegebb vizek felé! A folyókat a földrajzi szakirodalom munkavégző képességük alapján szakaszokra bontja. Vannak meredek esésű, felső szakasz jellegű vízfolyások. Itt a nagy energia és a jelentős eróziós képesség a fontos. Jó nagy sziklák jelzik, hogy van benne erő.

Hegyipatak a Magas-Tátrában

Irgalmatlan mennyiségű törmeléket bírnak eltakarítani ezek a folyóvizek. Majd ha az esés csökken ezt kavicstakarók formájában lerakják.

Hegyi patak a saját maga által lerakott törmelékkúpba vág (Parc naturel régional du massif des Bauges, Franciao.).

Ilyen takarókat találunk középhegységeink előterében (pl. Bükk - Mályi, Nyékládháza), ahol jó néhány működő kavicsbánya jelzi, hogy van tartalék. Az alsóbb szakaszokon az üledék egyre finomabbá válik (homok, majd iszap). Például a Tiszában Szolnok, Szeged környékén már ne nagyon keressünk kavicsot.

Meredek tengerpartok

A végén még fürödhetünk is egyet a tengerben. A tengerpartok hullámok eróziós munkáját abráziónak hívják. Ez az apály-dagály jelenséggel párosulva elég hatékony tud lenni. Ez lesz ami a keletkezett törmeléket elszállítja. A meredek sziklafalakban akár barlangok is létrejöhetnek.

Abráziós barlang (Bretagne, Franciaország). Két dolog amire még felhívnám a figyelmet, az első a nagyon szép gyűrődéses szerkezet. Ehhez rögtön kapcsolódik a második: gyűrődés= hegységképződés, mégpedig a Variszkuszi. Ahhoz, hogy mikor történt segítséget nyújt a korábbi földtörténet poszt.

Az ott maradó törmelékből abráziós konglomerátum/breccsa keletkezik.

Abráziós tengerpart durvább és finomabb rétegekkel (Torrevieja, Spanyolo.)

Ha változatos szemcseméretű volt a kiindulási anyag a finomabb törmelék elszállítása után a durvább tömbök ottmaradnak.

Middleton Bay-el (Új-Zéland) kezdtük, ezzel is fejezzük be. Így néz ki a part a durvább kőzettömbökkel.

Na itt már jelzett a Substack, hogy elég lesz mára. A tengeri törmeléklavinák és a vulkáni agglomerátumok egy másik posztban lesznek kitárgyalva. Folyt. köv.

Támogasd a tudományos ismeretterjesztést!

Az Abaúj-Zemplén geotúrák blog egy debreceni geográfus házaspár projektje, ahol a geológia-földtudományok témaköréből, teszünk közzé bejegyzéseket. A blogon nincs fizetős tartalom, de támogatásaitok hozzájárulnak, hogy a túraszervezés mellett tartalomszolgáltatásunk is folyamatos legyen.

Támogatni kétféleképpen tudsz minket, amit előre is köszönünk.

1. Előfizetés itt a substack-n, minimális összege havi 8 dollár.

2. KO-FI (Buy a coffee) oldalon meghívhatsz minket egy virtuális kávéra. Egy csésze gőzölgő fekete mellett a blogírás is könnyebben megy.

Itt a blogon vásárolt éves előfizetés (80 dollár) a geotúráinkon családi belépőként érvényesíthető, és egész évben korlátlan geotúra részvételt biztosít.