Egy kis földtörténet és más érdekességek

Abaúj-Zemplén geotúrák, Kövekből született történetek

Az üledékes kőzeteket bevezető posztban volt néhány gondolat az ősmaradványokról. Nagyon fontos szerepük van a kőzetek korának meghatározásában. Nekik köszönhetően született meg a földtörténeti időskála, amellyel lehetővé vált Földünk és a rajta létrejött élővilág 4,6 milliárd évet átfogó fejlődésének kisebb szakaszokra bontása.

A földtörténeti időskála (számértékek millió évben). Ha azonos léptékkel ábrázoljuk, a lényegi fejlődést tartalmazó utolsó 500 millió év nagyon rövidnek tűnik. Így a második ábra ennek az időszaknak részletesebb felbontása (forrás: wikipedia.com).

A vulkáni kőzetenk esetében, viszonylag könnyű helyzetben voltunk. A hazai vagy már Kárpát-medencei előfordulások mellett elég volt valamelyik híresebb tűzhányót példaként említeni. Az üledékes kőzetek esetében a viszonyítási alapunk a földtörténet és az ehhez kapcsolódó valamilyen esemény. A nagyobb szakaszok (Óidő, Középidő, Újidő) az élővilágban bekövetkezett fejlődés egy-egy fontos állomását jelölik, beleértve bizonyos csoportok megjelenését vagy éppen tömeges kihalását. Ezekkel lehetővé válik az adott kőzet keletkezésének környezeti rekonstrukciója (hőmérséklet, vízmélység stb.) is.

Pontosan 4567 millió év

Kerekítve 4,6 milliárd amiről beszélni kellene, viszont az eleje elég unalmas volt. Olyan ez, mint az ipari forradalom. Nem is olyan rég volt a gőzgép feltalálása, most meg már Mars utazás, meg elektromos autózás. Itt is mire a földtörténeti Óidőben beindulnak a dolgok (pl. megjelenik a szilárd váz), már túl is vagyunk nagyjából a sztori háromnegyedén!!! Addig meg olyan, mint a világ legrövidebb könyvei… Elfér néhány papírlapon vagy elküldhető SMS-ben.

Ha egy 24 órás számlappal szemléltetjük, mire megjelenik a szilárd váz (Óidó kezdete: 539 millió év) már elmúlt este 9 óra. A dínóknál a gyerekek már régen alszanak. Mire kihalnak (67 millió év), még jöhet egy utolsó sorozatrész (de nem túl hosszú). A negyidőszak utolsó 2 millió éve, benne a jégkorszakkal, már egy gyors fogmosásra sem elég, mindösze 17 másodperc.

Jaj de nem szeretek a wikipedia-ra hivatkozni. A részletes felosztást a Nemzetközi Rétegtani Bizottság honlapjáról lehet elérni.

Melyek a legfontosabb események?

Nem (nagyon) elveszve a részletekbe, az elővilág fejlődéséhez kapcsolódó legfontosabb határpontok a következők:

az első életnyomok (prokarióta baktériumok): 3,7 milliárd év kékmoszatok, cianobaktériumok virágkora: 2,5 milliárd év sejtmagos (eukarióta) élőlények: 1,7 milliárd év első többsejtű törzsek (moszatok) : 900 millió év szilárd váz megjelenése: a paleozoikum kezdete, 539 millió év

Szilárd vázzal nem rendelkező élőlények legnagyobb közösségét Ausztráliában tárták fel és Ediacara fauna néven váltak ismertté. Koruk 650—580 millió év (forrás).

na most aztán begyorsulunk,

jöhetnek a halak: ordovícium (488-444 millió év) a gerincesek meghódítják a szárazföldet (kétéltűek): devon (416-359 millió év) az első hüllők: karbon (358-304 millió év)

és itt is az első nagy kihalás: perm/triász határ 252 millió év

hüllők virágkora: mezozoikum (252-66 millió év) újabb kihalás, eljön az emlősök ideje: kréta/paleogén határ, 66 millió év emberszabásúak (Australopitecusok) megjelenése: kb. 8 millió év Negyedidőszak kezdete (benne a jégkorszakkal): 2,5 millió év

Közben hol vannak a kőzeteink?

Hát az üledékgyűjtőkben. Ahhoz, hogy a kőzetek ennyi ősmaradványt megőrizzenek üledékgyűjtők kellenek. Ezekben folyamatosan rakódnak le törmelékes, vegyi vagy éppen szerves üledékek. Elindulunk a szárazföldről: folyóvíz, tó, mocsár, aztán kicsit extrémebb környezet a sivatag és a hidegebb, jégtakarókat övező ún. periglaciális zóna.

Ezután beugrunk az óceánba és a folyótorkolatok, tengerpartok után sekélytengerek (self), kontintális lejtők jönnek végül elérjük mélytengeri medencéket.

Az előző felsorolás egy ábrába sűrítve (forrás: opentextbc.ca)

Hogyan lesz ezekből a paleontológusok kincsesbányája?

Lerakódnak az ősmaradványokban gazdag üledékek, valahogyan ki is kellene szedni onnét őket. Itt jön képbe a lemeztektonika és a hegységképződés. Az üledékgyűjtők a kontinensek vándorlásához kapcsolódóan folyamatos változásban vannak. Távolodó lemezszegélyek esetében kimélyülnek, közeledés és hegységképződés során pedig megszűnnek. A bennük lévő üledék pedig hegységgé gyűrődik.

Valahogy így (forrás:@TectonicsObservatory ):

Ezekből is volt néhány nevezetes esemény a földtörténet során:

Kaledóniai hegységképződés: ordovícium-szilur (487-420 millió év) Variszkuszi hegységképződés: Óidő, karbon-perm (359-251 millió év) Eurázsiai hegységképződés: középidő végétől (66 millió év) napjainkig

Aki nem sajnálja az időt, itt lesz 6 perces videó (forrás: @cscotese) az elmúlt 500 millió év kontinensvándorlásainak és jégkorszakainak történetéből. Az elmondottak alapján nem meglepő, hogy az utolsó jégkorszak olyan rövid, hogy szinte nem is látszik (főleg ha eleve gyorsítva néztük).

Reméljük sikerült letenni a főbb sarokpontokat és így már könnyebben értelmezhetők lesznek a következő posztok földtani időre vonatkozó információi.

Mi most éppen kéktúrázunk, a napokban lesz majd fotóposzt a Facebook profilunkon. Közben az első résztvevők már jelentkeztek a márciusi geotúrákra, ha szeretnétek a kövekből született történeteket élőben is hallani regisztráljatok (gyalogos, kerékpáros).

Támogasd a tudományos ismeretterjesztést!

Az Abaúj-Zemplén geotúrák blog egy debreceni geográfus házaspár projektje, ahol a geológia-földtudományok témaköréből, teszünk közzé bejegyzéseket. A blogon nincs fizetős tartalom, de támogatásaitok hozzájárulnak, hogy a túraszervezés mellett tartalomszolgáltatásunk is folyamatos legyen.

Támogatni kétféleképpen tudsz minket, amit előre is köszönünk.

1. Előfizetés itt a substack-n, minimális összege havi 8 dollár.

2. KO-FI (Buy a coffee) oldalon meghívhatsz minket egy virtuális kávéra. Egy csésze gőzölgő fekete mellett a blogírás is könnyebben megy.

Itt a blogon vásárolt éves előfizetés (80 dollár) a geotúráinkon családi belépőként érvényesíthető, és egész évben korlátlan geotúra részvételt biztosít.