Hogyan lesz a blogból tudományos publikáció?
Abaúj-Zemplén geotúrák, Kövekből született történetek
Az Abaúj-Zemplén geotúrák blog februárban indult útjára. Most egy szakmai publikáció megjelenése ad okot, hogy egy kicsit visszatekintsünk.
Az első bejegyzés Tokaj-Hegyalja kőhídjairól szólt, majd nem sokkal később a sárospataki vár reneszánsz kőfaragásairól emlékeztünk meg. Nyáron pedig jött az erdőbényei sírkőfaragás.
A posztok anyagát az év eleji terepmunka során gyűjtöttük, amelynek aprópóját egy cikk felhívás adta. A Geoheritage folyóiratban Sustainability and Heritage in Natural Stone industry cimmel írtak ki egy tematikus különszámot, amelybe április végéig várták a kéziratokat. Sikerült is benyújtanunk a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék UNESCO világörökségi kultúrtáj vulkáni tufáiról szóló tematikus anyagunkat. A kézirat arra kereste a választ, hogy a Hegyalja kultúrtáj és ebben a szőlő és borkultúra alapját képező kőzetek mennyire fontosak.a társadalom számára. A világörökségi cím birtokában mit kezd ezzel a gazdag örökséggel a terület?
Vulkanológiától a földtudományi értékvédelemig
Az Atommagkutató Intézet és a HUN-REN-ELTE Vulkanológiai kutatócsoport munkatársaként a kutatás elsődleges célja a vulkáni tufák és lávakőzetek vulkanológiai vizsgálata, amely magában foglalja a képződmények kőzettani leírását, geokémiai összetételének meghatározását. Nagyon fontos szempont még a a kőzetek korának meghatározása, amely a vulkáni tufák esetében a cirkon ásvány vizsgálatával lehetséges. Az év elején Lukács Réka vezetésével a Gondwana Research folyóiratban publikáltuk a Tokaj-Zempléni hegyvidék tufáinak koradatait és ennek tágabb lemeztektonikai értelmezését. A nemzetközi tudomány számára is fontos szakmai ismeretanyag mellett egy másik szempont a kőzetanyag forrását adó egykori kőfejtők állapotának felmérése. Ez már a helyi társadalom számára is fontos és hasznosítható információ, amelyen keresztül eljuthatunk az egykori kőbányák, építő és díszítőkövek mint földtudományi értékek bemutatásáig.
Sok más értéktípus mellett a kőfejtők állapotát is vizsgálta Ésik Zsuzsa, a blog társszerzője nemrégiben megvédett Phd értékezésében. Incze József tájhasználati kutatómunkája pedig a szőlőtermesztés emblematikus támfalas szőlőteraszainak állapotfelmérését végezte el. Ezeket az első hallásra kicsit egymástól távol álló ismereteket (vulkanológia, tájhasználat és történet, értékvédelem) szerkesztettük össze a kéziratban.
A cikk
Néhány szóban a cikkról. A bevezetés a vulkáni tufákból felépülő kultúrtájak (pl. Mexikó, Rajnai tufa, Németország) és kapcsolódó bányászati tevékenység bemutatásával nemzetközi kitekintést ad a témában. Ezt a terület vulkáni működésének vázlatos bemutatása követi. A hegyaljai tufa részletes elemzése a kőzettani sajátosságokkal kezdődik, itt minden változat részletesen bemutatásra került.
Ezt a kultúrtáji jelentőség szempontjai követik, benne a kőbányászat, az építő- és díszítőkő felhasználással. Ehhez kapcsolódtak a korábbi blogbejegyzések (várak, hidak, sírkövek ). A leíró részt a pincék és a támfalas szőlőteraszok bemutatása zárja.
A hegyaljai tufa, mint a kultúrtáj alapja
A cikk diszkussziója a korábban elmondottak alapján elemzi a vulkáni tufákhoz kapcsolódó kultúrtáji értékek állapotát. Amikor elkezdtük a kézirat anyagát összerendezni felvettük a kapcsolatot a Világörökségi Gondnoksággal, akik sajnos egyértelműen jelezték, hogy nem rendelkeznek a témához kapcsolódó adatbázissal. Ez nagyjából jelzi is, hogy a helyi társadalom mennyire van tisztában a földtudományi értékek jelentőségével. A kőfejtőket több mint 30-40 éve felhagyták, általában növényzettel erősen benőttek, nincsenek bemutatható állapotban.
A szőlőteraszok karbantartás nélkül pusztulnak. A pincék állapota is változó. A borászatok számára sem szempont a természetes kőzetfalak bemutatása. Tennivaló tehát van bőven. Aki további részletekre is kiváncsi olvasson bele a cikkbe, ami open access formában jelent meg, tehát szabadon hozzáférhető.
Az itt elhangzottakat egyébként több geotúrán is bemutattuk az év során. A kereslet tehát megvan, az infrastruktúra fejlesztésével lehet ezeket minél közelebb vinni a célközönséghez.
Összegezve, ha egy világörökségi cím kevés, mi lehet a tényleges válasz a feltett kérdésre? A kor igényeinek és a generációs kihívásoknak megfelelő bemutatóhelyekre van szükség, amely a nemzetközi és hazai példák alapján egy geopark létrehozásával valósulhat meg.
Ha szívesen olvasod a posztokat és szeretnéd tetszésedet kifejezni a KO-FI platformon meghívhatsz minket egy virtuális kávéra. Egy csésze gőzölgő fekete mellett a blogírás is könnyebben megy. Köszönjük szépen!