Üledékes kőzetek társasága: bele minden vacak
Abaúj-Zemplén geotúrák, Kövekből született történetek
Bevezetésképpen, kaptam néhány érdekes észrevételt a posztíráshoz. Mivel mi alapvetően tudományos publikációkat írunk, ott kicsit más az elvárás, mint egy blognál. Introduction, methods, results, discussion, conclusion fejezetek formájában mindenki eldönti, hogy milyen hosszúságban akarja kifejteni egy adott témához kapcsolódó agymenéseit. Ha valami nem stimmel, azt a 2+ reviewer majd jelzi. Kijavítod és mindenki boldog (kivéve, ha reject, mert akkor kezdheted elölről).
Hát itt kicsit más helyzet, a visszajelzés viszonylag kevés (az olvasottság egy fontos mutatószám). A kereknek gondolt bekezdések hossza, pedig biztosan túl van azon az információ mennyiségen, amit az átlagos blogolvasó szabadidős tevékenységként megpróbál feldolgozni. De hát ez egy ilyen egyensúly keresős játék is egyben, ha van visszajelzés, akkor azt természetesen figyelembe vessszük. Na mivel már most is 11 sornál járunk, és még semmi nem történt, haladjunk tovább!
Merre is?
Országunk 93 030 km2 területe nem csak vulkáni hegységeket hord a hátán, hanem akad néhány egész jól kinéző üledékes földdarab is rajta. Mészkőhegységek (Bükk, Aggteleki-karszt, Budai-hg, Bakony stb) , fiatalabb dombságok (Mátra, Bükk előtere, Cserehát, Borsodi-, Dunántúli-dombság). Valamint ott vannak a legfiatalabb síkságaink (Alföld, Kisalföld) és folyóvölgyeink (Dráva, Maros, Sajó, Hernád). A mészkőhegységekről már olvashattatok év végén egy bejegyzést. Jöjjön még néhány hazai példa, miről is lehet beszélni a témakörben.
Kristálypincék a mészkőben
A mészkőhegységek esetében nemcsak a felszín érdekes. A bódvarákói Esztramos-hegy kívülről csak egy elbányászott tájseb. Földalatti üregrendszere viszont rendkívül különleges, varázslatos kristálybarlangokat rejt.
Hogyan jöttek létre a barlangüregek? Jó kérdés! Miért vált ki itt a kalcit és a gipsz?Szintén jó kérdés!
És mégis mozog a föld!
Van jópár fiatalabb üledékből álló dombságunk. Itt érdekes lehet beszélni a tájat formáló csuszamlásokról, amelyek nemcsak a földtörténeti közelmúltban, hanem napjainkban is velünk vannak (ld. szikszói M30 autópálya). Miért csúsznak a domboldalak? Megpróbáljuk elmagyarázni, de kell majd néhány alapvető információ az agyagos kőzetekről.
Sok ilyen példa/kérdés jöhetne még. Tehát hozzákezdünk az üledékes kőzetek társaságának részletesebb tárgyalásához. Így majd ha majd egy adott témánál vagy tájegységnél szükséges, csak linkeljük a kapcsolódó kőzetes posztot. Ezzel rövidülnek az aktuális bejegyzések, és az újonnan érkezők sem vesznek el (nagyon).
Mit adtak nekünk az üledékes kőzetek?
Folytatva az előzőeket, még maradunk az általánosabb, bevezető gondolatoknál. Nézzük meg egy kicsit tágabb kitekintéssel, mennyi szállal kapcsolódunk ezekhez a kőzetekhez. Már az ősember felfedezte, hogy pattintott kőeszközt nem csak vulkáni üvegből (főleg ha nincs is a közelben), hanem a mészkőben található tűzkőgumókból is lehet készíteni. Később az ipari forradalom elképzelhetetlen lett volna kőszén nélkül.
Üledékképződés nélkül folyékony és gáz halmazállapotú szénhidrogének sem lennének és az üvegházhatású gázok mennyiége sem lenne annyi. Bár mondjuk egy 50 tonnás Sauropoda (ld. Jurassic park) is kiengedett némi metánt életciklusa során.
Nem tudnánk sózni a levest, mert bizonyos tengermedencék nem fűződtek volna le és nem száradnak ki.
Számos ércelőfordulás kapcsolódik hozzájuk, bizonyos vasércek, foszfor, mangán bányászata is ilyen telepekhez kötődik. Elég sajátos kapcsolódási pont, hogy Rudabányán pont a vasércbányában találták meg Rudi, a Rudapithecus Hungaricus 12 millió éves maradványait.
Építőkövekként is hasonlóan fontosak, mint a magmás társaság. A Balatonfelvidéken a perm időszaki vöröshomokkő ugyanolyan tájalkotó tényező mint a bazalt. Más területeken is gyakran látjuk a házak lábazatában az adott táj jellemző kőzeteit, még ha néha nem is olyan tartósak mint egy bazaltkocka.
Nem jöttek volna létre a Föld látványos szurdokvölgyei (pl. Grand Canyon, Tara szurdok), amelyhez az üledékképződés mellett szükség volt valamilyen folyóvíz későbbi, relatíve gyors bevágódására is.
És mindemelett ha ősmaradványokat akarunk gyűjteni, akkor is üledékes kőzetekben kell kutakodnunk. A világ legnagyobb háromkaréjú ősrákjait, Portugáliában, az Arauca geoparkban, 465 millió éves palás kőzetekből lehet kikalapácsolni.
Hazánkban a Gerecse-hegységből származó júra mészkő (földtörténeti középidő, kb. 150-200 millió év) csiszolt kőlapjai rejtenek hasonló méretű ammoniteszeket. Sok középületünkben láthatjuk is ezeket, csak nézzünk a lábunk elé.
Néhány kiragadott példa, amely azért jelzi, hogy lesz néhány kövekből született történet erre az évre is.
Akkor itt is sok kőzettípus lesz?
Jó vagy rossz hír nem tudom, de sok (szépen, lassan adagolva). Ha csak a fő csoportokat nézzük, ott vannak az aprózódással vagy mállással keletkezett törmelékes üledékes kőzetek (homokkő, kőzetliszt, agyagkő). Aztán jönnek a kémiai folyamatokhoz és/vagy élő szervezetek tevékénységéhez folyamatokhoz köthető vegyi üledékek (pl. mészkő, kősó, kálisó). És nem beszéltünk még a szerves üledékek, különböző fokú szénülésen keresztülment változatairól (tőzeg, lignit, barnaszén).
Közben gondoljunk egy üveg skót whiskey-re, amely speciális ízét pontosan a tőzegnek (meg a 18 órányi füstnek) köszönheti. Mi a fiam diplomaosztójára egy palack Laphroaig Oak Select-t választottunk. A végére érve kortyoljunk is bele. Cheers!
Támogasd a tudományos ismeretterjesztést!
Az Abaúj-Zemplén geotúrák blog egy debreceni geográfus házaspár projektje, ahol a geológia-földtudományok témaköréből, teszünk közzé bejegyzéseket. A blogon nincs fizetős tartalom, de támogatásaitok hozzájárulnak, hogy a túraszervezés mellett tartalomszolgáltatásunk is folyamatos legyen.
Támogatni kétféleképpen tudsz minket, amit előre is köszönünk.
1. Előfizetés itt a substack-n, minimális összege havi 8 dollár.
2. KO-FI (Buy a coffee) oldalon meghívhatsz minket egy virtuális kávéra. Egy csésze gőzölgő fekete mellett a blogírás is könnyebben megy.