Országúti bringán a Zemplénben
Abaúj-Zemplén geotúrák, Kövekből született történetek
Hát a múltkori igényfelmérő népszavazáson a kerékpáros posztok a lista végére kerültek, de most már 5000 megtett km fölött járva az évben van amit ki kell írni magamból.
Maradunk a Zemplénben, ahol a közelmúltban több kerékpáros rendezvény is részben vagy teljes egészében érintette a hegység területét. Tavasszal a BRM Randonneurs Hungary Cassovia tour 200 és 300 km Encsről indult útvonalainak első feléhez, augusztusban pedig a Zemplén ring rövid (63,5km) és hosszú (101,7km) távjaihoz választottak a szervezők zempléni utakat (erről bővebben itt olvashattok). A Strava (nemcsak) kerékpáros applikáció webes verzióján van egy heatmap funkció, így látszik melyek a forgalmasabb útvonalak.
Bár más kategória, de az Aranyosi-völgyön keresztül haladt a Tour de Hongrie második, Tokaj-Kazinbarcika szakasza is. Ezenkívül sokan gyűjtik a Zemplén más útvonalain a kilómétereket. Így nyár végén érdemes megnézni milyen feltételeket nyújtanak a régió útvonalai a kerékpározáshoz.
Útvonalak
A Cassovia Tour zempléni szakasza az Abaújkér-Korlát-Regéc-Háromhuta-Kőkapu-Pálháza-Füzér-Hollóháza-Skáros szakaszon haladt. A Zemplén Ring rövid távja a Boldogkő vára alól indulva Háromhutáig is hasonló útvonalat választott, majd Tolcsva-Erdőbénye-Aranyosi-völgy-Boldogkőújfalu irányból hegyi befutóval tért vissza a várhoz. A hosszú táv nem fordult be Regéc felé, hanem Gönc-Telkibánya-Gerendás-rét fordulóval Háromhutánál csatlakozott be a rövid táv útvonalához. A Tour de Hongrie Tokajból indult, nyugatról kerülte meg a Tokaji-hegyet, majd a Hegyalján Erdőbénye, Aranyosi-völgy-Abaújkér irányban hagyta el a Zemplént.
Tapasztalatok
Az Abaújkér-Gönc felújított útvonalon mindkét irányban élmény kerékpározni. Hasonlóan kiváló a Telkibánya-Pálháza szakasz. Különösen nagy élmény a Gunya-kúti nyereg – Bózsva közötti, szinte végig árnyas erdőkben haladó lejtmenetes rész. Sajnos kevés az ilyen, élmény bringázásra alkalmas útvonal, többnyire nagy küzdelem zajlik a kátyútengerrel, megsüllyedt vagy éppen kiálló aknafedelekkel, kavicsfelhordásokkal. Különösen gyalázatos a Regéc-Háromhuta szakasz, ezt a Zemplén Ring rövidtávjának résztvevői is bizonyíthatják. Reméljük egyszer ez is új aszfaltot kap majd. A májusi BRM rendezvényen még egy reggeli zápor és a technikára kilométereken felverődő saras aprókavics is „színesítette” a napot. Nálam valószínű, hogy az itt felszedett kosz is hozzájárult egy rossz váltás okozta váltótöréshez. A Gerendás-rétet, bár ellentétes irányból, mindkét rendezvény érintette. Az országúti bringák kanyarsebességét lefelében az elég gyakori kavicsos felhordás csökkenti. Egy-egy nagyobb példány elég szépen meg tudja lökni a kereket.
Bár év közben folyamatos a kátyúzás, sajnos ez csak tűzoltás. A különösen ramaty szakaszok között ott van a Tarcal Tv torony, Erdőbénye-Tolcsva, a simai bekötő, Kéked belterület és lehetne még sorolni. Van azért néhány, kevésé frekventált de felújított rész, ilyen a Vilmány-Fony és a Sima-Baskó út. Régen nem jártam a Hideg-kút-völgyben (video), az viszont egy igazi nyugalom terápia. Kiváló aszfalt, árnyas erdő, sziklák, patakvölgy, moderált emelkedés.
Kerékpárutak
Vannak régi, folyamatosan elhasználódó útvonalak és vannak újabb, gyakran nem elég körültekintéssel tervezett szakaszok is.
Abaújvár-Telkibánya: Viszonylag új, pár éves útvonal, de aki tervezte, nem nagyon ismeri az átlag bringások teljesítőképességét. A tó környékén a szintvonalakra merőleges szakaszok meredeksége két helyen is 20% ! fölötti. Itt az alapkőzettel sem számoltak, mert elég volt egy száraz nyár, hogy a szétrepedő aszfalt problémát jelentsen. Sajnos az alapkőzet agyagos, ami nedvesen csúszik (ez lesz a következő probléma), szárazon pedig reped. A tavaly elkészült a híd, így legalább már nem kell a fatelepen keresztül kóvályogni.
A Füzérkomlós-Füzér kerékpárutat sajnos nem csak a kétkerekű forgalom használja (pl. Zemplén rally). Ez látszik is az állapotán. Több m2-es felületen hiányzik az aszfalt, ha Füzér felől lejtmenetezel érdemes figyelni a kettérepedt aszfalt úthibáira (néhol simán belefér a 25-ös kerék). A kalandokat színezi egy-két, az utat keresztező beton műtárgy is. Inkább csak óvatosan. A hegyközi kerékpárút Pálháza-Sátoraljújhely szakaszán is folyamatosak a valószínűleg szintén nem a kerékpárosok alatt megsüllyedt, szétrepedt szakaszok.
Elvileg Pálháza és Hollóháza között új kerékpáros szakasz várható, ahol a hétvégén már láttam a felújítás felfestéseit. Tehát ebből jövőre már lehetnek átadott részek. Itt kiemelném, hogy a már meglévő településen belüli szakaszt szépen karban tartja a település, a lehulló avart, kaszálás után a füvet mindig letakarítják. Ez Füzéren és Telkibányán nem mondható el. A fákról lehulló termés, levél, ágak, utóbbinál a mezőgazdasági gépek miatt általános a saras felhordás egész éves probléma, amelyre nem fordítanak kellő figyelmet.
A déli részen most már körbe tudjuk tekerni a tokaji Nagy-hegyet (ld. térkép), csak a Bodrogba sajnálatos módon (tervezett és) leszakadt részen kell vissza mennünk az útra. A Tarcal-Mád szakasz még épül.
A helyzet lehetne rosszabb is, de múlt hét szerdán lett elegem, hogy állandóan a féken állva kell lejtmenetezni. Így átmentem a szlovák oldalra és Szepsi-Stósz-Dénes-Krasznahorka-Szádalmás útvonalon bringáztam egy jót. Ahol a főút elég széles ahhoz, hogy ne tiltsák le a bringásokat. Van egy méteres padka ahol bőven elférünk. A hegyi utak is többnyire kátyúmentesek, a Dénes (Uhórna) feújított szerpentinje pedig csak hab volt a tortán.
Igy lesz a posztban geológia.
Na és akkor végére beteszem még az általam járt utak térképét (Észak-Zemplén rulez). Ebből látszik, hogy néha azért elhagyom az aszfaltot. Nem vagyok nagyon rutinos montis, de a kerékpárkezelésben jól jön a hegyi utakon szerzett jártasság.
Pár évvel ezelőtt a Zemplén Fanatik Szabadidősport és Természetvédelmi Egyesülettel elkezdtük a kerékpáros geotúrák szervezését. Földtudományi ismeretterjesztés közben megdolgoztatjuk a lábakat. Trekking, gravel, monti, e-bike bármilyen bringa jöhet. Következő túránk a Kőfejtők és üveghuták nyomában címet kapta. Vágáshuta környékén tekergünk a hegyekben és a sárospataki vár építéshez használt vulkáni tufák kőfejtőibe nézünk be. Valamint arról is szó lesz, hogyan lett ennyi “huta” település a Zemplénben. Jelentkezni a linkre kattintva lehet. Ez ismét hosszú lett, de ezt már megszokhattátok. Nemsokára érkezik az őszi túranaptár, addig is kellemes nyárutót.
