Kontrasztok a mészkő fennsíkon
Abaúj-Zemplén geotúrák, Kövekből született történetek
A geotúrák mellett járjuk az Országos Kéktúra útvonalát, amelyen nemcsak vulkáni kőzetek jönnek szembe. Ahhoz, hogy ezen tájak kőzetképződési folyamataiba is betekintést tudjunk adni, az üledékes kőzetek világáról a téli (túra) szünetben érkezik majd többrészes poszt sorozat. Addig is felvillantunk néhány képet a mészkő fennsíkok életéből.
A két főszereplő tájegység pedig az Aggteleki-karszt és a Bükk-fennsík. Aggtelek környékén a tavasz folyamán jártunk, a Bükk pedig most hétvégén került sorra. Néhány fotóval bemutatjuk a két tájegységet, amelybe az évszakok váltakozás visz majd különleges színt.
Mi is az a fennsík?
Röviden, olyan többé-kevésbé sík terület, amely 200 m-es tengerszint feletti magasság fölött fekszik. Azért ne az Alföldhozhöz hasonló, asztallap simaságú területet képzeljünk el. Vannak itt magasság különbségek, amelyek a kőzetanyag függvényében elég változatos formakincs kialakulását teszik lehetővé.
A világ legnagyobb fennsíkja Tibet, területe 2,3 millió km2, átlagos magasága 4900m. Kőzetei az egykori Thetys óceánban lerakódott üledékes kőzetek (homokkő, mészkő) és változatos magmás képződmények, amelyeket a Eurázsiai-hegységrendszer (és benne a Himalája) felgyűrődése emelt ilyen magasságba. Hazánk jellegzetes fennsíkjait részben vulkáni, részben üledékes (mészkő és dolomit) kőzeteken találjuk. A Medves-fennsík például Európa legnagyobb területű bazalt platója (12,8 km2), de sok a bazalt a Balaton-felvidéken is. A mai poszt a mészkövekre fókuszál, nézzük meg ezeken milyen formakincset találunk.
A két fennsík
Az Aggteleki-karszt a Gömör-Tornai karsztvidék lealacsonyodó, déli peremén található, mintegy 350-600 méter tengerszint fölötti magasságban. Érdemes megemlíteni, hogy nemzeti parki védettség mellett Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai néven az UNESCO világörökség része is egyben. A Bükk-fennsík ennél jóval magasabban helyezkedik el, átlagos magassága 800 méter fölötti. Itt a Bükki Nemzeti Park igazgatóság területén a Bükk-vidék Geopark ebben az évben kapta meg az UNESCO Globális Geopark címet. A következő néhány fotó különböző évszakokban mutatja be a két tájegységet. A tavasz és a tél is különleges hangulattal ruházza fel az erdőkkel és rétekkel tarkított tájat.
Aggteleki-karszt: tavasz
Bükk-fennsík: tél
Karsztformák
A kőzetünk tehát a mészkő, amelynek karbonátos anyaga mintegy 200 millió éve a Thetys óceán trópusi vizeiben rakódott le. A kőzet alapanyagát a mésziszap (CaCO3), valamint kisebb-nagyobb (inkább kisebb) mészvázú élőlények maradványai alkotják. Erről részletesebben a közeljövőben, egy kőzetes posztban írunk majd.
Most inkább a formákra koncentrálunk, amelyhez érdemes tudni, hogy a karbonátos kőzetek már gyengén savas környezetben is jól oldódnak. Ehhez elegendő az esővíz és a talajból felvett CO2, amellyel szénsav (H2CO3 ) képződik. Ennek köszönhetjük az ún. karsztjelenségeket, amelyek leírása a szlovéniai Karszt-hegységhez köthető (ki gondolta volna). A felszíni vizet víznyelők vezetik a karsztba. Az oldódással és vízmozgásához köthető erózióval a mélyben üregek, barlangok jönnek létre. Ha a felszín alatti üregek beomlanak változatos alakú mélyedések (dolina, töbör) keletkeznek. Ezek gyakran hosszan elnyúló sorozatokat alkotnak. Ha a barlangokban a mészkőfelszínről lecsöpögő vízből eltávozik a szén-dioxid akkor az újra kiváló meszes anyaggal eljutunk a cseppkőképződésig.
barlangok
töbrök, víznyelők
Sok mindenről lehet még írni a karszt kapcsán (cseppkő, források, bükki kövek, mészégetés stb.), de már így sikerült a blogmotor által adott terjedelmi korlát közelébe kerülni. A következő posztban még lesz egy kis magmás kőzetanyag, de azt követően tényleg jönnek az üledékes kőzetek. Kellemes decembert kívánunk!