Homokkő, az univerzális törmelékes üledékes kőzet
Abaúj-Zemplén geotúrák, Kövekből született történetek
Ma visszatérünk az üledékes kőzetekhez. Valahol ott hagytuk abba, hogy ez egy nagyon sok érdekes vackot tartalmazó társaság. Három nagy csoportjuk a törmelékes, vegyi és a szerves üledékek. A törmelékes csoporttal kezdünk, amelyek szemcseméretük alapján durva (breccsa, konglomerátum), közép (homokkövek) és finomszemcsés (kőzetliszt, agyagkőzetek) kategóriákba sorolhatók.
Elsőként belelövünk a közepébe és a homokkövek társaságát kezdjük el boncolgatni. Miért univerzális? Mert sokféle környezetben képződhet (sivatag, tenger, folyóvíz) és a földtörténet is sok híres homokkövet tart számon (stay tuned!).
Itt, hogy legyen egy jó borítóképünk, kerestünk egy sokak számára ismerős előfordulást. Talán van aki még emlékszik, hogy a Windows 7 megjelenésével a szép zöld mező helyett már az Antelope Canyon (Arizona, USA) rétegzett vöröshomokkövét nézhettük officiál háttérképként. Ennyi bevezetés után vágjunk is bele!
Szemcseméret+ásványok+kötőanyag=homokkő
Ahogy a bevezetőben elhangzott a törmelékes üledékeket a szemcseméretük alapján lehet tovább osztályozni. Erre többféle skála létezik, ahol mm-ben adják meg a határokat. A durva üledékek 2 mm-nél nagyobb, a finom szemcsések 0,06 mm-nél kisebbek szemcsemérettel rendlelkeznek. A poszt tárgyát képező homokkövek (0,06-2 mm közötti középszemcsés kategóriát képviselik. Ennyit a számokról, mert azt hiszem már itt sikerült elveszteni néhány olvasót.
Színük a kötőanyag ásványainak köszönhetően elég változatos lehet, a sivatagi éghajlaton általában vörös (lásd borítókép), víz jelenlétében a vasásványok inkább sárgás-barnás színt adnak neki. Gyakori kötőanyag még a karbonát (kalcit), de igazán kemények a kovásan (pl. kalcedon) cementált változatok.
Ásványos összetétele a lepusztulási terület és a szállítási távolság függvénye. Itt farkastörvények uralkodnak, a puhább ásványok egyszerűen kikopnak. Így a leggyakoribb összetevő a kvarc, amely amelett, hogy elég kemény sok magmás és metamorf kőzetben nagytömegben jelenlevő, alapvető ásványos alkotó. E mellett lesznek még földpátok, valamint a vízben gyakran lebegő csillám lemezkéket (muszkovit, biotit) is sok kőzetben megtaláljuk.
Hol képződik?
A képződésükhöz aprózódás kell. Minden külső erőnek kitett kőzetet utolér az idő vasfoga és el kezd szétesni. Ehhez olyan folyamatokra van szükség mint a fagyás vagy a sivatagi extrém hőingás. Dolgoznak a folyóvizek, de bekapcsolódhat az élővilág is, ahol a repedésekbe hatoló gyökerek repesztik szét a kőzeteket.
A szétesés után jöhet a szállítás, ezeket az anyagokat ugyanis el kell juttatni az üledékgyűjtőkbe. Ehhez pedig szállító közegre lesz szükség. Sivatagban, tengerparton ott a szél, szárazföldön pedig a folyóvízek.
Lerakódása jellegzetes párhuzamosan vagy keresztrétegzett formában történik, és képeskönyvként mesél arról a földtani környezetről, amiben keletkezett. Gondoljunk a Grand Canyonban feltárt rétegek változatosságára. Itt 1900 méter vastagságban 1,5 milliárd év történetét mesélik el a kőzetek. Egy fontos dolog amit hangsúlyozni kell, a laza homok még nem kőzet. A rétegterheléstől és szemcséket összeragasztó ásványoktól válik majd kőzetté. Így lesz belőle homokkő.
Híres homokkövek
A legnagyobb tömegű homokkövek keletkezése hosszabb szárazföldi üledékfelhamozódáshoz kapcsolódik. Lapozzunk vissza, az előző posztban szereplő nagy hegységképződésekhez. A kiemelkedést, gyors lepusztulás követi és az anyag tengeri üledékgyűjtőkben vagy kiemeltebb szárazföldi területeken fog lerakódni. Az Old Red Sandstone a Kaledóniai-hegységképződést (akkori Európa, É-Amerika és Grönland ütközött) követően keletkezett az óidő Devon időszakában (416-350 mullió év). Mivel a földtörténetes poszt olvasói közül csak néhányan kattintottak rá kontinensvándorlásos videóra, érdemes visszanézni. Akkor több, mint 10 km vastag anyag halmozódott fel, amelyben durvább és finomabb üledékek is vannak. Legfontosabb lelőhelyeit a Brit-főszigeten (Wales, Skócia) találjuk.
Hasonló korúak és kerékpárverseny miatt nekem meg nagy kedvenceim az AlUla (Szaúd-Arábia) terület temetkezésekre (is) használt monumentális képződményei. Leghíresebb természetes eróziós alakzat az Elefánt-szikla.
De haladjunk is tovább a következő híresség felé. Sajnos az előző kőzet elnevezése elég spoiler-es volt. Így talán senkit nem ér meglepetésként, hogy van New Red Sandstone is. Ez a Variszkuszi-hegységképződést következő lepusztulás terméke, színtén egy szárazabb sivatagi éghajlat mementója (Perm-Triász időszak 280-150 millió év). A felszíni vízek párolgása miatt a sorozatban elég sok sókőzetet is találunk. Ezekről bővebben majd a vegyi üledékeknél. A Navajo homokkő korát tekintve (200 millió év) szintén ide sorolható. Az Antilop-kanyonon kívül ez a alapkőzete az Arches, a Zion és a Glen Canyon nemzeti parkoknak, tehát egy igen meghatározó képződmény az Egyesült Államokban. Hazánkból ide sorolható a Balatonfelvidéki valamint a Mecsek-hegyég környékén elterjedt Jakabhegyi vöröshomokkő. A tájban és az építészetben betöltött szerepe miatt a hazai földtörténet kiemelkedően fontos képződménye.
Nem gondolnánk, de a honfoglaló magyarok első keményebb kőzete, amivel a Vereckei-hágó környékén találkoztak a homokkő volt. Annak is egy finomabb szemcsés változata, amit flisnek hívnak. A szürke flis vastagsága meghaladhatja az 1000 métert, képződése változó mélységű tengermedencékben a mezozoikum végétől a harmadidőszak közepéig tartott (70-25 millió név). Jellegzetes szerkezeti elemei a girbe-burba vonalakként megjelenő féregjáratok.
Az Északkeleti-Kárpátok a flisen kialakult szelídebb domborzattal egyébként a hegységrendszer legalacsonyabb átlagmagasságú része. Völgyei jó átjárást biztosítanak a medence felé, amelynek előnyeit a későbbiekben az Árpád-vonal bunkerei voltak hivatottak csökkenteni.
Végül legyen egy vulkán is a történetben!
Hogy a vulkánok se maradjanak ki, utolsó helyszínünk egy fiatalabb képződmény, az ipolytarnóci lábnyomos homokkő. Itt 17 millió évvel ezelőtt egy szubtrópusi éghajlatú folyóvizi-ártéri környezet találunk, amely elég népszerű volt az élővilág körében. Az édesvíz miatt elég sokféle emlős és madár is megfordult a területen, ahol a puha üledékben otthagyták lábnyomaikat (11 faj, 3000 lábnyom). Az utóbbi évek feltárásai alapján hüllők és kétéltűek is a fauna részét képezték. Ennek az idilli környezetnek egy robbanásos vulkáni kitörés vetett véget, amelynek vulkáni képződményei betemetve konzerválták az őskörnyezetet. A 19. században felfedezett lelőhelyet ma már a fölé emelt csarnok védi, amely a hazai in-situ megőrzés legfontosabb természetvédelmi helyszíne.
A Nógrád-Novohrád geopark munkatársai nagyon jó kis geotúrákat vezetnek itt. Van még 3 és 4D mozi, ahol a gyerekeknek meg lehet mutatni, hogyan is nézett ki az azóta kipusztult medvekutya.
Ma jól elkalandoztunk. Lett volna még néhány példa, de ez így is kicsit hosszú lett. Jövő héten folytatjuk. Ha élőben is hallani szeretnél minket válassz a tavaszi geotúráink közül.
Támogasd a tudományos ismeretterjesztést!
Az Abaúj-Zemplén geotúrák blog egy debreceni geográfus házaspár projektje, ahol a geológia-földtudományok témaköréből, teszünk közzé bejegyzéseket. A blogon nincs fizetős tartalom, de támogatásaitok hozzájárulnak, hogy a túraszervezés mellett tartalomszolgáltatásunk is folyamatos legyen.
Támogatni kétféleképpen tudsz minket, amit előre is köszönünk.
1. Előfizetés itt a substack-n, minimális összege havi 8 dollár.
2. KO-FI (Buy a coffee) oldalon meghívhatsz minket egy virtuális kávéra. Egy csésze gőzölgő fekete mellett a blogírás is könnyebben megy.