Geotúra a megosztó turisztikai fejlesztések vidékén
Abaúj-Zemplén geotúrák, Kövekből született történetek
A múlt heti hírszemlés poszt bár kicsit rendhagyó volt, olvasottsága illeszkedett az elmúlt hetek átlagába. Így lesz még ilyen, főként ha a természet belső és külső erői továbbra is ilyen eseményekkel hívják fel magukra a figyelmet. A parajdi katasztrófára visszatekintve annyi látható, hogy az előrejelzett sókoncentráció növekedés okozta halpusztulás már bekövetkezett. Amíg ilyen terhelés éri a folyóvizeket, ez tartósan fennálló probléma lehet. Mivel múlt szombaton ismért geotúránk volt, most visszakanyorodunk a hagyományos kőzetes, saját tartalmas nyomvonalra.
Városi geotúra? Igen, de azért hegy legyen a közelben
Sátoraljaújhely: Ismerd meg az újhelyi vulkánt! címmel hirdettük az aktuális geotúránkat ami több szempontból is érdekesnek ígérkezett. A kicsit hidegebb májusi napok után most 32-34 fokos hőség volt az előrejelzés a pünkösdi hétvégére. Tehát a pulóverek lekerültek és helyette jöhetett a fényvédelem és a bőséges folyadékpótlás. Ezenkívül a dácitos-riolitos lávadómok oldala még több mint 10 millió év erózió után is meredek, így a rövid túra ellenére, jelentős szintgyűjtés volt prognosztizálható. Hogy mennyit lihegtünk a nap folyamán, kiderül a poszt végén. Az utolsó érdekes szempont pedig, hogy a területen több olyan turisztikai fejletés történt, ami eléggé megosztja a közvéleményt. Ebben állást foglalni nehéz, a látogatószám minden esetre igazolja a város és a Zemplén Kalandpark várakozásait.
A találkozási pont a hídhoz épített parkoló volt. Az ezt keretező kőzetfal már rögtön érdekes kőzettani látnivalókat kínált. A lávadómokat tápláló vulkáni csatornák (dyke-ok) bemutatásával rögtön bele is csaptunk a közepébe.
A bevezető gondolatok után még néhány percet várakozni kellett, mert a Nemzeti Összetartozás Hídja jegypénztár csak 10 órakor nyit. Most nem voltunk olyan sokan, mint az Aranyásók túrán, így teljes árú jegyet kellett váltanunk (5000 ft/fő). De a csoportos/gyerek kedvezménnyel (-1000ft) is ez egy elég drága családi program. Ha más élményelemet is igénybe veszünk a Zemplén Kalandpark területén (árlista) elég komolyan meg lehet terhelni a családi költségvetést.
Megosztó turisztikai fejlesztések: a vár és híd
Ahhoz, hogy a hídkapuhoz feljussunk elsőként egy 15-20%! meredekségű kaptatón kell felsétálni, ami az emberek többségének erőteljes légszomjot okoz. Ezen túljutva érdemes a programot az újhelyi vár meglátogatásával kezdeni, mi is így tettünk. Maga a vár rekonstrukciója elég sok vitát generált. Itt nem építették újjá a romokat (mint pl. Füzéren), hanem az alapvető állagmegóvási munkák után egy fémvázú kilátósétánnyal rekonstruálták a várfalak vonalát. Ez az ami sokaknak nem tetszik, mégis a romok meghagyásával talán ez a célravezetőbb megoldás. Azt, hogy melyik teszik jobban, mindenki eldöntheti.
Az biztos, hogy a panoráma a környező hegyek koszorújával, az alattunk elterülő várossal és a Zempléni-dombvidék lankáival pazar. Az egykori esőgyűjtő kitisztított üregében pedig egy vulkanológiai érdekesség is feltárul. Itt a nedves riolittufába nyomult dácitos olvadék blokkosan szétdarabolódva szilárdult meg és hűlt ki.
Ezzel ki is lihegtük magunkat és jöhetett a híd. Itt a szél folyamatosan lengette a technikát (egyébként 10 m/s szélsebességig engednek fel), a videóban ezt bizonyítják a kapaszkodó kezek. A hegykoszorú és a város ebből a perspektívából is látványos volt. A világ (egyik) leghosszabb (723 m) gyalogos függőhídján a tavalyi év végéig mintegy 300 000 látogató sétált keresztül. Ez elég impozáns szám, bár az alatta élők boldogsága nem ennyire egyértelmű.
Szakmai szempontból a történet mesélésben itt jutottunk el oda, hogy beszéljünk a 13 millió évvel ezelőtti robbanásos kitörésekről és ezek tájformáló hatásairól. Szó volt arról is, hogy több nagy mélységű, akár 1000 métert is meghaladó mélyfúrás mennyi információt ad a geológusoknak a földtani folyamatokról. Nyomatékosítottuk, hogy a Sátor-, Magas-, Vár-, Szár-hegyek valamint a Kecskehát csoport nem az egykori kráter maradványa, hanem különálló lávadómokból felépülő hegykoszorú.
Trianon és a Magyar Kálvária
A híd másik végpontja a Szár-hegyen a Magyar Kálvária, az ország leglátványosabb Trianon emlékhelye. Az 1936-ban elkészült emlékmű rendszer az elszakított városokat és országrészeket szimbolizáló 14 bástyaszerű építménnyel, az országzászlóval és a Szent István kápolnával emlékezik a békediktátumra. Ezt a döntés 100. évfordulójára épített kilátóterasz és turulszobor egészíti ki.
Azért, hogy maradjon még vulkános látnivaló ide időzítettük a vulkánbemutatót. Az egyik kőfejtő udvarában ez annyira jól sikerült, hogy a kisebb robbanás a rögtönzött vulkáni kúp tetejét is levegőbe repítette.
Ezt követően a Zsólyomkán meglátogattuk a város és az egész Tokaj-Hegyalja egyik legszebb pincesorát, amely egy eróziós árkot foglal keretbe.
Majd nem maradt más hátra, mint a városon és egy újabb kaptatón keresztül visszakapaszkodjunk a parkolóba. Azt, hogy milyen meredekek a dácit lávadómok jól mutatja, hogy a mintegy 8 kilométer távra 354 méter szint összegyűjtése jutott. Összehasonlítva ez több, mint a jóval kalandosabb, sziklásabb szurdoktúráinkon gyűjthető magasság. Tehát ez a “kis” városi séta elég komoly erőfeszítést igényel a függőhíd látogatóitól.
A résztvevőink között voltak visszatérő geotúrázók és újonnan érkezők is, akik most már feliratkozott blogolvasók is egyben (köszönjük). Volt aki a túrát követő héten államvizsgázott aktív és ökoturisztikai szakreferens képzésben. Neki korábban interjút is adtunk, amelynek geoturizmusra vonatkozó információit szakdolgozatában használta fel. Volt egy falusi szállásadó túrázónk is aki azért jött el, hogy a vendégeinek minél több információt tudjon átadni a környékről. Az előző túra örökmozgó gyermekserege most nem tudott részt venni, de két vulkánrajzot elküldtek nekünk. Minden ilyen nagyon fontos visszaigazolás nekünk. Ezekért az élményekért csináljuk a tudományos ismeretterjesztést.
Ezzel még nem volt vége a hétvégének. Vasárnap egy komoly bringás erőpróbát teljesítettünk (300km/3200m szint), de erről majd a következő posztban írunk.
Zárásképpen egy olyan eseményt szeretnénk népszerűsíteni, ahol legközelebb személyesen is találkozhattok velünk. Július 19-én kerül megrendezésre a 2. Telkibányai Ásványbörze, ahol önálló asztalunk lesz. Mi nem ásványokat fogunk kiállítani, hanem a földtudományokat népszerűsítendő érdekes geojátékokkal készülünk a résztvevőknek. Valamint a délután folyamán ingyenes geosétán mutatjuk meg a Templomdomb vulkánjának kőzettani érdekességeit. Ha még nincs programod azon a hétvégén, írd be naptárba.
Gyere velünk geotúrázni és támogasd a tudományos ismeretterjesztést!
Az Abaúj-Zemplén geotúrák blog egy debreceni geográfus házaspár projektje, ahol a geológia-földtudományok témaköréből, teszünk közzé bejegyzéseket. A blogon nincs fizetős tartalom, de támogatásaitok hozzájárulnak, hogy a túraszervezés mellett tartalomszolgáltatásunk is folyamatos legyen.
Támogatni kétféleképpen tudsz minket, amit előre is köszönünk.
1. Előfizetés itt a substack-n, minimális összege havi 8 dollár.
2. KO-FI (Buy a coffee) oldalon meghívhatsz minket egy virtuális kávéra. Egy csésze gőzölgő fekete mellett a blogírás is könnyebben megy.