Európa legnagyobb nemesopál bányája a Szalánci-hegységben
Abaúj-Zemplén geotúrák, Kövekből született történetek
A nyár második, ásványgyűjtős gyalogtúráját a jövő hétre (augusztus 17. szombat, jelentkezés itt) hirdettük. Így felvezetésképpen a mai poszt egy speciális ásvánnyal, a nemesopállal és ennek kultúrtörténeti jelentőségével foglalkozik.
Miért érdemes végigolvasni?
Megtudhatod milyen az amikor a geológus is rácsodálkozik egy földtani ritkaságra
Hogyan működött Európa legrégigibb és a 19. századig a világ legnagyobb opálbányája?
Milyen híres emberek viseltek a világtörténelem során az itteni nemesopálból készült ékszert?
Hogyan lesz ebből geoturisztikai attrakció?
Mi is ez a nemesopál?
Az opál kristályformával nem rendelkező ásvány, a kvarc amorf módosulatra. Tulajdonképpen megszilárdult víztartalmú kovasavgél (SiO2 x nH2O). Megjelenése részben a befogadó kőzetnek köszönhetően elég változatos. Lehet a kőzet (riolit, andezit) üregeit kitöltő fürtös, gumós halmaz, megjelenik repedésekhez kötődve teléres formában és bevonatként is. Színe elég változatos. Ablaküveghez hasonló színtelen változata a hialit, de megtaláljuk a fehér (tejopál), sárgás (mézopál, viaszopál) és vörös (tűzopál) színekben is. Legértékesebb változata a nemesopál, amelynek anyagában apró kristálycsirák okozzák a jellegzetes kékes-zöldes színű, irizáló fényhatást.
Lelőhelyei között Ausztrália az egyik legfontosabb, amely a 20. század elején a Kárpát-medencei bányáktól vette át a vezető szerepet. Aztán újabb és újabb lelőhelyeket találtak és fokozatosan művelés alá kerültek Guatemala, Honduras, Mexikó, USA és Japán bányái. Ma a termelésben a brazíliai Piauí lelőhely idős homokkő rétegeiből nyert nemesopál a meghatározó.
Bár a jövő heti túránk nem érinti, Telkibányán az Ósva-völgyben is több táróval kutattak utána, de a lelőhely nem volt műrevaló.
Hol találjuk a világ egykor legfontosabb opál bányáját?
A 19. századig második feléig a legszebb, legértékesebb nemesopál darabok a Kárpát-medencéből kerültek ki. A lelőhely Kassától 35 km-re (fél óra) Szlovákiában található, Veresvágás (Cervenica)-Dubnik települések környezetében.
Földrajzáról annyit, hogy a Tokaj-Zempléni hegyvidék nem áll meg az országhatárnál, a határok újradefiniálasakor ezt a földtani szempontot nem vették figyelembe. Szerves egységet alkot szlovákiai folytatásával, a döntően andetezikből felépülő Szalánci-hegységgel. A trianoni döntés előtt a vulkáni vonulat Eperjes-Tokaji hegylánc néven szerepelt a földrajzi hegységnévtárban. Veresvágás (Cervenica)-Dubnik településeket a Zlata Bana rétegvulkáni szerkezet déli, délkeleti oldalán találjuk. Felépítő kőzete a miocén, mintegy 12 millió éves andezit, amelynek vulkáni breccsáit és tömör lávái lesznek a nemesopál befogadó kőzetei.
Bányászat történet tömören
Egykori Habsburg és magyar királyi források szerint az első nemesopált 1523-ban találták. Már ebben a században elkészült az egyik legjelentősebb ékszer, a Szapolyai János által a feleségének Jagelló Izabellának az esküvőjükre ajándékozott nyakék. Jean Baptista Tavernier, aki a kor egyik legfontosabb drágakőkereskedője volt 1676-ban a bányát egyedülálló világritkaságként írta le. A sikertörténet a következő századokban is folytatódott,Bonaparte Napoleon felesége, Mária Lujza császárné nyakát az egyik leghíresebb opálnyakék, az „Égő Trója” díszítette.
Gyakori volt a csiszolt anyag re-importja, mivel a „távolkeletről” származó darabokat nagyobb haszonnal lehetett értékesíteni. Később a bányászat bérlők kezébe került. A Goldschmittek az 1851. évi Világkiállításon is értékesítettek példányokat. Ebben az időszakban készült Viktória királynő diadémja, amely 17 dubniki nemesopált tartalmazott.
Ezek a bevetélek is hozzájárultak, hogy a 19. század második fele még mindig sikeres időszaknak számít a bánya történetében. A Goldschmitt családot az Eggerek követték. Hozzájuk kapcsolódik a legnagyobb méretű opál, a Harlekyn megtalálása. A Bécsi Természettudományi Múzeumban található példány súlya 594 g (2970 karát). Közben megérkeztek az első ausztrál példányok a piacra, amelyek jelentős árcsökkenést okoztak. A hanyatlást az első világháború tette teljessé, a határváltozások után a bányászat végül 1922-ben fejeződött be.
Bányászat
A többszázéves bányászat tekintélyes felszín alatti vágatrendszert eredményezett, amelyek hossza meghaladja a 35km-t. A mélysége változó, de általánosan meghaladja a 100 métert.
Ez sajnos elég ahhoz, hogy a vízbetörés a bányászat teljes ideje alatt komoly problémát jelentsen. A művelésből kivont részeken gátakkal tudták késleltetni a víz mozgását és lehetővé tenni az esetleges menekülést. A mélyebb részek művelése a gőzgépek és a szivattyú technika bevezetésével vált lehetővé. Ma ezek teljes egészében víz alatt vannak. Az opált tartalmazó tömör kőzetben vésőkkel tágítottak lyukakat. Az ebbe ékelt karókat vízzel locsolták, és a megduzzadó faanyag repesztette tovább a kőzetet. Az opál körül óvatosan fejtették le az andezitet, majd szállították további feldolgozásra. A jelentős mennyiségű kőzetanyag szállítása függőleges gyűjtőaknákon és vízszíntes szállító vágatokon történt. A 19. századtól már bányavasút és csillék is működtek.
Hogyan lesz ebből turisztikai attrakció?
Nem túl bonyolult. Pénzt kell rá költeni. Biztonságossá kell tenni a bejárható szakaszokat, gondoskodni kell világításról. Össze kell szedni a legérdekesebb történeteket, ezeket egységes tematikára felfűzni. Ha maradt még egy kis forrás, jöhet az útfelújítás, parkoló, látogatóközpont. Itt lehet értékesíteni a helyi kövekből, valamint a szokásos kisebb ékszerekből. Mivel a gyerek úgy is megéhezik legyen lehetőség ételt, italt fogyasztani.
Ez meg is valósult és mintegy száz évnyi szünetet követően ismét élet költözött a világ legrégibb opálbányájába. A látogatóközpont 2019-ben nyílt meg és a József-táróban biztosít 1 órás vezetett túrát az érdeklődőknek.
A vágatokban kisebb kiállítások, bányászattörténeti emlékek idézik meg, hogyan is folyhatott itt a termelés. A fiatalabb korosztályt kincskereső játékkal csábítják. A túrákra interneten vagy helyben tudunk jegyet váltani (15 EUR). Kapunk sisakot, amely alacsonyabb helyeken hangosan koppanva jelzi, hogy megérte felvenni. Idegen nyelvű túravezetés audioguide-al lehetséges (+3EUR). A bejárat mellett egy szlovákiai magyar geológus kolléga árult csiszolt példányokat, és Vinicky (Szőllőske, Zempléni dombvidék) obszidiánokat. Ahhoz képest, hogy a Tátrában mozdulni sem lehet a túristaösvényeken, itt szombat délben is csak 10-15 kocsi várakozott. Ha már erre járunk ne hagyjuk ki a Herlányi (Herľany) gejzírt (a térképeken szerepel).
Ahogy a bevezetőben is szerpelt, a jövő héten hasonló tematikájú geotúrát vezetünk Telkibányán. Ha szeretnél benézni egy középkori bányavágatba, ásványt gyűjteni. Ha vannak gyermekeid, akiket ki akarsz hozni a természetbe és örülsz ha fél napig lerakják a telefont, akkor várunk. A túráról bővebb információt a honlapunkon és az esemény facebook oldalán találsz. További info a jövő heti posztban.