Ásványgyűjtés közben és után

Abaúj-Zemplén geotúrák, Kövekből született történetek

Az előző posztban átnéztük az ásványképződési folyamatokat. Reméljük, sokan kedvet kaptatok az élettelen természet kristálycsodáinak megismeréséhez. Mi történik ha elkezdünk gyűjtögetni? Hazavisszük, tisztogatjuk válogatjuk. Minden egyes túra után egyre csak több lesz, hozzá kellene látni a rendszerezéshez. Az e heti posztban megnézzük mihez kezd az amatőr gyűjtő, ha már kezd fejére nőni a gyűjteményi anyag.

Mi alapján rendszerezzünk?

Az ásványokat három fő tulajdonságuk alapján tudjuk csoportokba sorolni: összetétel, kristályszerkezet és előfordulás. Összetétel alapján 9 osztályba sorolták az ásványokat, ahol az alapot a domináns, negatív töltésű anion képezi. Sajnos ez bizony kémia. Az anion fog különböző fémekkel osszekapcsolódni. Az első osztály rögtön kakukktojás, a terméselemeknél nincs is anion (Au-arany, S-kén). De jön a többi, ahol igen (negatív ion zárójelben): 2. szufidok (S^4-), 3. oxidok, hidroxidok (O^2-, OH-), 4. szilikátok (SiO₄^2-), 5. foszfátok (PO₄^3-), 7. borátok (BO₃^3-), karbonátok (CO₃^2-), nitrátok (NO^3-), 8. halogenidek (F^-, Cl^-, Br^-) és végül a szerves ásványok. Tehát ha a lelkes ásványgyűjtőnek van némi affinitása a kémiához, ez alapján kezdheti is anyag csoportokba válogatását. Valószínüleg elég kevesen ugrottak így bele a rendszerezés első fázisába.

Valahol itt kezdődött az ásványok és kőzetek iránti érdeklődés: Chris Pellant: Kőzetek és ásványok. És már ebben is benne volt a kémiai összetétel alapján történő rendszerezés.

És tényleg nem csiszolt? Tényleg

Következő lehetőségünk, már ha begyűjtött példányon azonosítható, a kristályforma. Ahhoz, hogy kristálylapok alakuljanak ki rendezett belső szerkezet kell. Az amorf anyagok ilyennel sajnos nem rendelkeznek, ezek alaktalan masszaként szilrádulnak meg. Gyakran alkotnak bekérgezéseket, üregkitöltéseket, gömbös-vesés halmazokat.

Síklapok egy kvarckristályon (vásárolt, nem saját gyűjtés). Ilyet nem találunk az amorf anyagokon. A második képen a riolit hólyagüreget amorf üvegopál tölti ki (Szerencsi-dombság))

Viszont ha megvan a rendezett belső szerkezet a kristályos anyagokat sík lapok fogják határolni. Tehát, a másik dolog ami alapján rendszerezni lehet, az a kristályforma. A lapok elhelyezkedését bizonyos törvényszerűségek írják le, ezek lesznek a szimmetria elemek.

Ezek megléte és száma határozza meg a kristályrendszert, amiből 7 van: triklin, monoklin, rombos, tetragonális, trigonális, hexagonális és szabályos. Ezeken belül a kapcsolódó formák alapján összesen 32 kristályosztály van.

A 7 kristályrendszer, jellemző kristályformákkal (https://tamop412a.ttk.pte.hu/)

A harmadik lehetőség: lelőhely

Befejeztük a gyűjtést és nincs kedvünk a fentiekkel bíbelődni, marad a harmadik lehetőség: a lelőhely. E mellett méga gyűjtés időpontját is feltüntetjük? Máris rendszert vittünk a káoszba. Ha pedig lelőhely, akkor nézzük mi is történt a hétvégi geotúránkon.

Trigonális kvarcok a Sinta-tetőről (Telkibánya), ma már nehéz ekkora példányokat találni.

Aranyásók geotúra, Telkibánya 2024.08.17.

A hétvégén Aranyásók geotúrát hirdettünk. A jelentkezések folyamatosan érkeztek, így múlt hét közepén már 20 fő fölött jártunk. Ez egy ilyen beszélgetős-ismeretterjesztő túrán már határeset, így szerdán lezártuk a regisztrációt. Szombat reggel mindenki meg is érkezett, volt akivel Telkibányán találkoztunk, néhányan már kinn vártak minket a Sinta-tetőn. Amíg a kocsikat levittük az Erdész-Bányász barátság pihenőbe, Zsuzsa elmondta a legfontosabb tudnivalókat. Kezdésként kisétáltunk a megnézni a riolit lávadómokat. Mivel a túra végig erdőben haladt, ez volt az egyetlen panorámapont. Itt röviden szó esett a zempléni vulkánokról és túraútvonal kőzeteiről is.

Törzsi gyűlés és riolit lávadómok a Kecskeháti kilátópontról

Ezután neki is indultunk a Sinta-tető gerincének, ahol a dácitban kialakult kvarcos kitöltések begyűjtésével vette kezdetét az egész napos ásványgyűjtés.

Ásávnygyűjtés a túrán, még a nagyítók is időben megérkeztek. A felajánlásokat köszönjük.

Az egyes lelőhelyek között mindig volt egy-egy középkori bányászati emlék, a résztvevők megtudták mi az a telér, horpa. Megnéztük a Lobkovitz légakna impozáns felszíni nyíladékát, majd jöhetett a tárók föld alatti világa. A Mária-bányába vágatait két csoportban tekintettük meg, szerencsére szinte mindenki hozott lámpát.

Lobkowitz légakna és a Mária-táró

Ezután következett az utolsó nagyobb szintemelkedés, a Kánya-hegy csúcsára. Itt azonban már több mennydörgés jelezte nem biztos, hogy megússzuk szárazon a napot. A „Kányán” az ásványgyűjtők által otthagyott maradékból bőven kerültek ki az ifjú ásványgyűjtőknek kedves füstkvarc és ametiszt darabok.

Kvarc példányok

Elindultunk lefelé, de a malomköveknél a geotúra „hangos sikerét” már egy intenzív zuhany is kísérte. A 15 percnyi zápor után nem tisztult ki az ég, így néhány megállót kihagyva vonultunk a Fehér-hegy riolit kőfejtőjébe.

Néhányan érezték, hogy jobb, ha hamarabb indulnak a kocsik felé. Ők kimaradtak a második zuhanyból, mi nem.

Az eső kicsit rövidített a túra időtartamán, de a vulkánkitörés nem maradt el.

A vulkánkitörés bemutató után szinte azonnal el kezdett esni. Már majd egy hónapja nem volt normális eső, szombaton sikerült 20 mm-t a nyakunkba kapni. A kicsik elfáradtak a végére, de a nehézségek ellenére nagyon jó hangulatú túra volt. Egyre több visszatérő túrázóval találkozunk, örülünk, hogy ilyen sokan jöttök az ismeretterjesztő túráinkra!