A hétvégi geotúra és egész hetes terepi munka

Abaúj-Zemplén geotúrák, Kövekből született történetek

Szombaton a telkibányai Templomdombon vezettük első nyári geotúránkat. Bár kicsit későn kezdtük a szervezést mégis ezen vettek részt a legtöbben, szám szerint 22-en.

Ebbe gyakorlatilag minden generáció belefért az óvodás, iskolás gyermekeket, a szülőket és  az idősebbeket is beleértve. Ez jelentette a legnagyobb kihívást, mert a különböző korosztályoknak szóló ismereteket még két túravezetővel sem lehetett a nap folyamán azonos hatásossággal kezelni. A kisebb gyerekeket könnyen leköti a kövek világa, a kezükből ki sem lehetett szedni a kalapácsot és nagyítót.

Az iskolások viszont már egy másik világ, náluk az ilyen típusú ismeretszerzés hamarabb válik unalmassá. Ehhez a későbbiekben nekünk is újabb szemléltetési, ismeretátadási technikákat kell majd bevetnünk. Az idősebb korosztály jobban tudott kapcsolódni a földtudományi ismeretanyaghoz, szinte folyamatos volt a beszélgetés.

Résztvevőként köszönthettük a telkibányai Benke Istvánt, aki a (nemcsak helyi) ércbányászat egyik legjobb ismerője. Az egyetlen limitáló tényezőt a fülledt meleg és a közelgő zivatarok jelentették, így mire a visszaértünk a múzeumhoz meg is dördült az ég és eleredt az eső. A 4 órás, és 6 km –es könnyű sétát a Múzeumok éjszakájára készülő kiállítással zártuk. A túráink ingyenesek, de a résztvevők és az itteni olvasók által felajánlott támogatások, segítenek abban, hogy működésünk biztosított legyen és újabb eszközöket szerezzünk be, színesebbé tegyük a terepi szemléltetést. A hétvége után érkezett felajánlásokból néhány nagyító, védőszemüveg, kalapács érkezik majd az augusztusi Aranyásók ásványgyűjtős getúrára. Ha szeretnél minket támogatni a gombra kattintva megteheted.

Közben a hét intenzív terepmunkával telt, ezért is csúszott kicsit a poszt. Bár nem volt nagyon meleg, a fülledt idő, a sár (júniusban több mint 150 mm csapadék volt) és a sok, az embert ennivalónak néző ezmegaz nagyon meg tudja keseríteni az erdőjáró kutató életét. Külön posztot megérne, hogy mikor, hol, milyen repkedő izékék keresik a társaságunkat. Hiába a fújható, kenhető riasztószer, továbbra is a zárt öltözet a legjobb védekezés, csak ez 30 fok fölött picit kontraproduktív. De legalább lehet választani.

Ennyi kitérő után kanyarodjunk vissza a terephez. A települések környezete még fél évszázaddal ezelőtt is intenzív gazdasági tevékenység színtere volt. Mára ez a múlté, és a természet igyekszik visszavenni ami az övé volt. Ennek eredménye, hogy nem arra mész amerre akarsz, hanem amerre a gyümölcsösök romjain feljött, gyakran teljesen zárt bozót enged. Kullancs és csalántenger is garantált. Sajnos a több mint fél évszázados földtani térképen szereplő kőzetfeltárások egy része is a múlté.

A szerdai nap érdekessége volt, hogy hegyikerékpárral indultam útnak. Már nagyon untam a bozótot és inkább erdészeti utak melletti feltárásokat választottam úticélként. Ezzel (további járulékos eredményként) sikerült véglegesíteni az augusztusi monti-gravel geotúra útvonalát is. Garantált a kiváló panoráma, de meg kell majd küzdeni érte.

Közben még egy kis iróasztali kutatómunka is belefért a Zempléni Levéltárban, ahol az egykori Gyilkos-kocsma (Sátoraljaújhely) helye után nyomoztam. Természetesen ez is egy kőzetfal miatt volt érdekes. Nagyjából sikerült belőni, hogy hol is lehetett.

A jövő héten nyaralás. Ha esetleg nem érkezik poszt, akkor bringán töltöm a szabadidőm nagy részét.